Aug.7-én született Nyírbátorban a híres történelmi családból való BÁTHORY ERZSÉBET (1560 - 1614) grófnő.
Aki nevét hallja, rögtön az ugrik be neki: "a csejtei rém". Pedig történészek mára kiderítették, hogy a fele se igaz, amivel vádolták, egyértelműen koncepciózus eljárásnak volt az áldozata. Korának hímsoviniszta, boszorkányégetős világában nehezen elfogadható az erős, okos, több százezernyi holdas birtokát (mely a Felvidéktől a Vajdaságig terjedt) megözvegyülve ügyesen irányító fehérszemély. Ez csakis az ördöggel cimborálva lehetséges! Tény, hogy érdekelték az okkult tudományok, emiatt még férje életében megfeddte őt az udvari papjuk. Na, de amit suttogtak és terjesztettek róla: hogy szépsége megőrzése érdekében szűz lányok vérében fürdött és itta is vérüket! Ilyet csak beteg elme találhatott ki - vagy az emberi butaságot és hiszékenységet agyafúrtan kihasználó személy. Hiszen biológiai tény, hogy a vér tulajdonságánál fogva képes rögtön megalvadni, egy kádnyi kocsonyában lehetetlenség lett volna fürödni (hacsak az ördög nem segít valami vérhigítóval). Ennek ellenére 300-600 jobbágylány szadista kínzásával és megölésével vádolták - persze, bizonyíték nem volt, csak a kínzásokkal kicsikart tanúvallomásokra hagyatkozhattak. Így még arra is akadt tanú, hogy az ördöggel szeretkezett! ("Természetesen", az öt tanúnak nem kegyelmeztek, lefejezték, elégették őket.) Báthory Erzsébetet úgy fogatta le a nádor, hogy még csak bíróság elé sem állították, befalazva törhette fejét, hogy vajon mi a bűne (talán sejtette, hogy Thurzó György nádor bosszújának az áldozata, kinek a hatalmas birtokra fájt a foga, s a házassági ajánlatát visszautasító özvegytől kapott kosár után csak ilyen nemtelen módon juthatott az asszony javaihoz). Csoda-e, ha szegény nő négy évnél tovább nem bírta, s megbomlott elmével fejezte be életét 54 éves korában.
Ma már tudjuk, hogy mindez csak színjáték volt. Az igazi "bűnt" nem olvashatták a fejére: 1. rokona volt egy Habsburg-ellenes Báthory, aki Bocskait is támogatta; 2. birtoka még a királyénál is nagyobbra rúgott, ráadásul a királynak adóssága is volt vele szemben; 3. az eljáró nádor ellenségének tekinthető, elfogultsággal vádolható.
Az egész történetben az a legvérlázítóbb, hogy a grófnőre mindennek pont az ellenkezője volt a jellemző! Levelei bizonyítják szociális érzékenységét és mélységes vallásosságát. Gondja volt jobbágyaira, a török-dúlta területek özvegyeit, meggyalázott leányait pártfogásába vette, népének betegeit gyógyította, támogatta a külhoni tanulmányúton lévő diákokat. Alakját mégis rémséges és kegyetlen tettek legendái övezik, melyek világszerte úgy váltak ismertté mint a vámpírszerű borzalmak példája. Ráadásul a legtöbb mende-monda nem is életéből való, hanem halála után két évszázaddal később keletkezett! Angliában kinyomtatták nemlétező(!) naplóját is, melyben állítólagos áldozatai nevét jegyezték fel. Hogy különösen a Felvidéken mennyire élő volt a nép körében a "csejtei rém" legendája, példa rá Nyitra vármegyében (Csejte megyéje) született édesapám, akit már gyerekkoromban hallottam, mikor a Báthoryak földjéről származó édesanyámmal beszélgettek Báthory Erzsébet rémtetteiről.
Hogy ne szomorú végződése legyen bejegyzésemnek, néhány érdekes êletrajzi elemre is kitérek: gyermekei közül lánya a szigetvári hős unokájának (akit szintén Zrínyi Miklósnak hívtak) a felesége lett. Pál fia révén unokája lesz a Wesselényi-féle összeesküvésben részt vevő Nádasdy Ferenc. A család leghíresebb tagja, Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király a nagybátyja volt.