A SÁTÁN mindig is megtalálta a maga embereit, akik könyörtelen dolgokra voltak képesek. Régen is, s ma is....
DOBSINA...
"Ha vannak helyek, amelyek tudnának mesélni, de nem lenne benne köszönet, akkor a Morvaország és Szlovákia határán fekvő nagy vasúti határállomás, Přerov Svéd Sáncok nevű dűlője ilyen lenne. 1945 június 18-án ide hurcoltak el vonatokról 260 teljesen ártatlan dobsinai és más civilt a csehszlovák hadsereg alakulatai, óriási gödröket ásattak velük, és a gyerekektől az öregekig mindenkit belelőttek az árkokba.
A halottak iratait később megsemmisítették. A tömeggyilkosságokban részt vevő katonák a közeli Lověšice faluból származó civileket is a Sáncokhoz rendelték, feladatuk a lemészároltak tömegsírjainak betemetése volt. Mind a gyilkosok, mind pedig a tömegsír ásói olyan gyakorlatlanok voltak, hogy a környékbeli legendák szerint a Svéd Sáncok körül még napokig mozgott a vékony, nyolcvan centis földréteg.
A GYILKOSSÁGOT A FRISSEN MEGALAKULT 17. CSEHSZLOVÁK GYALOGEZRED PARANCSNOKA, AZ UGYANCSAK DOBSINAI KAROL PAZÚR RENDELTE EL.
A visszaemlékezések és történeti rekonstrukciók kiderítették, Pazúr azután döntött így, hogy gyalogezredének tagjai főleg azon tátrai szlovák katonák közül voltak, akik a kisvárosból származtak el, és két vonaton is felismerték a falubelieket, akiket a németek még korábban, 1945 elején munkára a Cseh-Morva Protektorátusba, Olomoucba szállították a közeledő szovjet front és a szlovák partizánok betörései elől, innen tartottak haza, falujukba vonatokon.
Pazúr végül úgy döntött, az ártatlan parasztokról azt állítja majd, hogy egytől-egyig elfogott náci és SS-katonák. Ebből a megfontolásból kiadta a parancsot a magyarok és németek tömeges legyilkolására, amit saját katonái hajtottak végre. De azért, hogy a nácizmus vádja megálljon, a meggyilkolt nők és gyermekek holttesteit (mintegy 200-at) a helyszínről elszállították, és évekig nem lehetett róluk tudni semmit, csupán pár éve bukkantak fel a maradványok az olomouci temetőben. A Svéd Sáncoknál csak a férfiak holttestei maradtak.
Néhány nappal később a szlovák oldalon, Pozsonyligetfaluban (Petržalka) is hasonló, további mészárlásokra került sor.
Az nem világos, hogy maga Pazúr, avagy politikai tisztje, Bedřich Smetana volt-e az, aki a nácimesét kitalálta. Mivel azonban Pazúr maga is ugyanonnan származott, a gyilkosság célja egyértelmű volt: kollektív kegyetlen, sőt, dühöngő bosszú a német-magyar megszállás idején történtekért, a civilek ellen.
A tömeggyilkosságok itt nem fejeződtek be, ahogyan a 17.-ik gyalogezredet vezető Pazúr, Smetana és a magyar Jancsó József rémtettei sem. Ligetfaluban június 20-án, egy volt zsidó munkaszolgálatos-táborban német és magyar civilek ezreivel végezhettek, dokumentáltan legalább 533 áldozatot azonosítottak itt.
EZ MÁR SZEMET SZÚRT A SZOVJET HADSEREG PARANCSNOKSÁGÁNAK IS, AKIK PAZÚR LEVÁLTÁSÁT IS ELÉRTÉK, SŐT 1947-BEN ELLENE ÉS TÖBB FELELŐS ELLEN MÉG VÁDAT IS EMELTEK.
Azonban megúszták: 1948-ban a sztálinista Klement Gottwald került hatalomra, a felelősök közül pedig még olyan is akadt, aki a Nyitrai Egyetem tanára lett. Pazúr maga ugyan a hadseregből eltávolítva, de a Partizánszövetség megbecsült, elit tagjaként halt meg 1979-ben, büntetlenül."
***
A Cseh Távirati Iroda (ČTK) korabeli felvételei a Dobsina és környékbeli családok (267 személy) meghurcoltatásáról és a tömegsír helyéről.
1/ kép - A hazatérőket kivezénylik a vagonokból
2/ kép - Útjuk a kivégzés helyszínére, a mostěnicei Svéd-sánchoz
3/ kép - A tömegsír 1947-ben a kihantolás előtt
4/ kép - A tömegsír felett emelt emléktábla ma
A teljesség igénye nélkül, szeretném még felsorolni az 1945. június 19-én Přerov mellett (Horní Mostěnice, Svéd sánc nevű dűlőn) kivégzett magyar családok neveit és a települést, ahonnan származtak:
† Csiszkó János és Mária négy gyermekével, Dobsináról (6 fő)
† Gaál Ágnes és Anna lánya két gyermekével (4 fő), Jánosgyarmat (Janová Lehota 132)
† Gaál Filoména és Emma lánya (2 fő), Jánosgyarmatról (Janová Lehota 135)
† Gaál Rozália és 3 gyermeke (4 fő), Jánosgyarmat (Janová Lehota 86)
† Gaál Mária és 4 gyermeke (5 fő), Dobsina
† Gömöry János és neje (2 fő), Dobsina
† Klein Béla és Erzsébet + 2 gyermekük (4 fő), Malompatak (Mlynica)
† Kovács Béla és Paula (2 fő), Dobsina
† Krausz Árpád és 2 gyermeke (3 fő), Poprád
† Láng János és Anna (2 fő), Jánosgyarmat (Janová Lehota 203)
† Pacsubay Gusztáv és Márta + 3 gyermekük (5 fő), Dobsina
† Qvikó András és Anikó, Pál fiúk Anna feleségével + 4 gyermekük, illetve további 2 fia József és András (10 fő), Dobsina
† Scholz Béla és Berta felesége + 3 lányuk és 2 fiuk (7 fő), Késmárk
† Molnár Lajos és Eliza lánya (2 fő), Dobsina
† Polónyi János és Jusztínia + 3 gyermekük (5 fő), Dobsina
† Toma Sándor és Júlia, Júlia nővérei Batáry Ilona és Emma (4 fő), Dobsina
† Török Zsuzsanna, anyósa Anna és lány Katarína (3 fő), Dobsina
† Wágner Béla és Margaréta, Anna és Béla gyermekük és Bála testvére Géza (5 fő), Dobsina
† Wágner János és édesanyja (2 fő), Dobsina
Összesen 20 család, 77 személy, ebből 20 nő, 14 idősebb férfi és 43 tizenöt éven aluli gyermek!
