Budapesten, a Lenhossék utcán járva, gondolt-e már valaki arra (a szakmán kívül) hogy ki a csuda az utca névadója, s vajon mivel érdemelte ki, hogy utcát neveztek el róla? Nos, ő egy orvosdinasztia középső tagja: orvos, anatómus, a magyarországi antropológia megalapítója. akadémikus.
LENHOSSÉK JÓZSEF (1818 - 1888) Budán született márc.20-án német gyökerű családban. (Érdekességként említem, hogy Szentgyörgyi Albert unokatestvére volt.) Lenhossék váci középiskolás korában tanult meg magyarul, de élete végéig akcentussal beszélt - ennek ellenére már a Bach-korszakban egyetemi tanárként latin helyett magyarul tartotta előadásait.
De ez még odébb van: 1832-ben a pesti egyetem bölcsészkarán kezdett, de két év után az orvosira váltott, ahol orvosdoktori, szemész- és szülészmesteri, valamint sebészdoktori oklevelet kapott, majd Bécsben anatómiai gyakorlatokat végzett. A magyarországi anatómia korai, 19.sz.-i korszakának jelentős alakja. A pesti egyetem bonctani tanszékének egyetemi tanára, anatómiai intézetének igazgatója. Nevéhez fűződik a hazai koponyatani vizsgálat tudományos alapokra helyezése. Tanulmányozta Deák koponyáját is, megállapította az összefüggést a koponya mérőszámai és Deák tehetsége közt. A központi idegrendszer és a vese szerkezetével, valamint antropológiai kutatásokkal is foglalkozott.
Hazájában és más országokban is tekintélyes tudósnak számított, bel- és külföldi tudományos társaságok választották tiszteletbeli és választmányi tagukká. Töménytelen kitüntetését nem győztem megszámolni, mert nemcsak idehaza halmozták el díjakkal, de legalább hét másik ország elismerését is megkapta.