"Van egy belső titokzatos sarjadás, olykor évekig meg se mozdul, akkor aztán váratlanul, néha jelentéktelen körülmények hatása alatt fölérez, a burokból kirügyezik és egyszer aztán érett gyümölccsel nyújtózik életünkbe az ága, holott észre sem vettük virágba borulását. Ekkor tudjuk meg, hogy kertészei voltunk egy titokzatos fának, anélkül, hogy tudtunk volna róla. Bár ne hittem volna sohasem, hogy van hatalom rajtam kívül is, amely ezt a fát formázni és növeszteni tudja. De sok nyomorúságtól kímélhettem volna magamat. Egyedül álló ura voltam a sorsomnak és nem tudtam."
/Gustav Meyrink: A zöld arc/
Kedvelés
Hozzászólás
Megosztás
