A Habsburgokat a magyarok többsége nem szívelte. Egy vakakivel azonban kivételt tettek: Habsburg József Antal nádort egyenesen szerették.
Márc.9-én született "a legmagyarabb Habsburg", JÓZSEF NÁDOR (1776 - 1847).
Egy éve már írtam róla, kidomborítva érdemeit, most megemlítek olyat is vele kapcsolatban, amiről nem esett szó.
Lipót császár fia volt, népes családban nőtt fel, s Európa szinte valamennyi uralkodócsaládjával rokonságban állt. Korán árvaságra jutott, 16 éves korában elvesztette szüleit. Még ugyanabban az évben járt először Budán, mikor Ferenc bátyját királlyá koronázták. Rendkívül művelt ifjú volt, már gyermekkorában 4 nyelven tudott, érdekelte a történelem, földrajz, a természettudományok, szabadidejében megismerte a kertészkedés sok fogását, 6000-nél több növény latin nevét is megtanulta. 19 évesen nádorrá választották bátyja helyett, aki egy kémiai balesetben súlyos égési sérülést szenvedett. József nádor megtanult magyarul, bejárta az országot, egyre nagyobb népszerűségre tett szert. Magyarra Verseghy Ferenc költő tanította, aki résztvett a jakobinus mozgalomban. Biztos ez is hozzájárult, hogy a nádor közbenjárt királyi bátyjánál a bebörtönzött jakobinusok érdekében (köztük Kazinczy is így szabadulhatott). Később ugyanígy cselekedett Kossuth és Wesselényi esetében is. 50 éven át volt közvetítő és villámhárító a bécsi udvar és a reformkori magyar politikusok közt. Mi annakidején az iskolában az ebben az időszakban elért hatalmas változásokról, fejlesztésekről tanultunk, de hogy ehhez kellett József nádor is, arról egyáltalán nem esett szó! Milyen büszkén említették a történelemkönyvek, hogy a király 13 év után ismét összehívta az országgyűlést - pedig ezt nem a magyar politikusok szép szeméért tette, hanem a nádor rábeszélésére. És ha még azt is hozzáteszem, hogy a magyar nyelv használatának hivatalossá tételét is ő segített kiharcolni, akkor már érthető, miért tekintette őt Széchenyi is eszme- és harcostársának. 1945 után a marxista történelemkönyvek elfelejtették őt megemlíteni, igyekeztek az addig róla elnevezett intézmények (pl. a mai Műegyetem elődje) névtáblájáról eltűntetni a nevét. Azt sem tudhattuk, hogy az Akadémia megalapítása ugyan Széchenyi érdeme, de ő is jelentős személyes pénzadománnyal járult hozzá. Bőkezű mecénásként támogatta a magyar kultúrát, nádorsága alatt épült fel a Nemzeti Múzeum, a gellérthegyi obszervatórium, a Ludovika, bankot, könyvadománnyal könyvtárat alapított. Az ő idejében volt a Városliget rendezése, a Margit-sziget parkosítása, megépült a Pest - Vác közti vasút, fejlesztette az úthálózatot.
Támogatta és felkarolta a haladó polgári kezdeményezéseket (pl. a Kisfaludy Társaság, Vakok Intézete, stb.) Elsőrendű célja volt Pest rendezése, a poros kisvárosból egy fejlett országközpontot létrehozni.
Helytállt a katasztrófák idején is: A Tabán leégése idején személyesen vett részt a mentési munkálatokban, egy ízben meg is sérült, mikor egy égő gerendadarab a vállára zuhant; az 1838-as árvíz idején is segített, szervezte a mentést.
Kossuth, aki egyébként gyűlölte a Habsburgokat, a 71 évesen elhunyt nádor nekrológjában ezt írta: (József nádor) élete alkonyába a nemzet újjászületésének napkölte vegyült." Egy mai történész pedig így fogalmazott: "Habsburgnak született és magyarként halt meg". Jellemző, hogy az idős nádort a bécsi udvarban az "öreg Rákóczi"-ként emlegették.