Heffner Anna:
Hol itt vagyunk s hol ott leszünk, utazunk.
Ha van kedvünk s ha lesz,
De, ha nem lesz sem állunk meg soha.
Mert, ha mégis megállunk..
Oly gyorsan forog világunk,
Egykettőre már fel is állunk,
S mi egyszer csak turbóra váltunk..
És ez rendben van így mindig,
Hisz egyik dolog jön,
Aztán jön egy másik,
Nyakunkon a sál, fejünkön sapka,
Holnap meg már egy szál semmiben megyünk ki a napra.
Melegíti forróra a testünk,
S nagy mosollyal a homokba egy arcot festünk.
Egy arc. S mi meg csak nézzük..
Ez volna a képe annak, amit érzünk?
Hirtelen szakad ránk az eső..
S az arc emlékként már csak tovább él bennünk.
Jó volna megállni.
Néha csak megállni.
Míg érzés és gondolat oly tiszta lesz bennünk,
Mint szívünkben a jelen, ha nem emlékekből élünk..
S akkor máris megérkeztünk.
Heffner Anna
2023.01.07.
