Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
Bevezető
Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint
egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a
béke alapját a világon,
Tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség
lelkiismeretét fellázító barbár cselekményekhez vezetett, és hogy az ember legfőbb vágya
egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult
emberi lények szava és meggyőződése szabad lesz,
Tekintettel annak fontosságára, hogy az emberi jogokat a jog uralma védelmezze, nehogy
az ember végső szükségében a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra kényszerüljön,
Tekintettel arra, hogy igen lényeges a nemzetek közötti baráti kapcsolatok kifejeződésének
előmozdítása,
Tekintettel arra, hogy az Alapokmányban az Egyesült Nemzetek népei újból hitet tettek az
alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők
egyenjogúsága mellett, valamint kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy elősegítik a
szociális haladást és nagyobb szabadság mellett jobb életfeltételeket valósítanak meg,
Tekintettel arra, hogy a tagállamok kötelezték magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek
Szervezetével együttműködve biztosítják az emberi jogok és alapvető szabadságok
általános és tényleges tiszteletbentartását,
Tekintettel arra, hogy a jogok és szabadságok mibenléte tekintetében közös felfogás
kialakításának a legnagyobb jelentősége van az említett kötelezettség maradéktalan
teljesítésének szempontjából
a közgyűlés kinyilvánítja az emberi jogok egyetemleges nyilatkozatát
mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek és
minden nemzetnek törekednie kell abból a célból, hogy minden személy
és a társadalom minden szerve, állandóan szem előtt tartva a jelen
Nyilatkozatot, oktatás és nevelés útján előmozdítsa e jogok és
szabadságok tiszteletben tartásának kifejlesztését, valamint azoknak
fokozatosan megvalósuló hazai és nemzetközi jogszabályok útján történő
általános és tényleges alkalmazását és elismerését mind a tagállamok
népei között, mind pedig a joghatóságuk alatt álló területek népei között.