A KaRácsony Fogalom Igazi Értelme, Magyarázata NAGYON ÉRDEKES
Szerző: Berényi László Géza
Hozzászólás
Kozmikus egységtudatú őseink jelképeinek felhasználásával közreadja: Berényi László Géza
A fizikában is szokásban volt a sokat használt kifejezések lerövidítése az „összerovás" mintájára, KaRáCsoNy szavunkhoz is így juthattunk.https://magyarmegmaradasert.hu..../.../item/5140-zKozm egységtudatú őseink jelképeinek felhasználásával közreadja: Berényi László Géza
A fizikában is szokásban volt a sokat használt kifejezések lerövidítése az „összerovás" mintájára, KaRáCsoNy szavunkhoz is így juthattunk.
A (látszólagos) KÖRpályán mozgó Nap legalACSONYabb helyzetének, a téli napforduló időpontjának rövidített magyar megnevezése. A KöR-aCSoNY illeszkedés után KaR_áCSoNY (mély hangrendű szó, mert áLLapotot jelöl).
A magas hangrendű változata a KeReCSeNY a sólyom jellegzetes mozgására utal, amely alkalmas a precessziós kúp azonos megjelenítésére.sólyom1
A köröző sólyom megpillantva áldozatát egyre szűkebb körök mentén, azonos fejállás mellett (a szemét nem veheti le a leendő áldozatról!) egyre gyorsuló ütemben ereszkedik lejjebb. Ez a szűkülő spirál pálya a precessziós kúp felületét súrolja.
←(Ez a kerecsenröptetés igazi értelme!)
karacsony2kerecseny röptetés titka
BoLDoG KaRáCsoNyt!
A kifejezés az eredeti (szent)háromságot "eGYségként" eleveníti meg!
A KaRáCSoNY a TéRnek és az Időnek (vagyis a TéR választott középpontjában lévő Napnak és a Földhöz kötött Időnek a viszonyát mutatja be. (Az Idő a 4. dimenzió)
A látszólagos KöRpályán mozgó Napnak a láthatár feletti legalACSONYabb helyzete az évkörön KöR-ACSONY > KaR-ÁCSONY napja. A Föld ilyenkor az ekliptika hossztengelyének egyik végpontján helyezkedik el.
A "BoLDoG" kifejezés a 2. gyújtópontban lévő BoLDoGasszonynak (a BoLygók súlyozott középpontjában, az Időben "precessziós kúpként" megjelenő eredő) a közös tengelyen (vagyis a hossztengelyen való megjelenésére utal. /Információ” = 5. dimenzió/ Az "Együttállás„ = Egy mondatban megjelenítés. (A Földön a ritka pillanatot ünneplő tömeg "együttállása" a kozmikus együttállás analógiája!)
Az asztrofizikus magyarok egymás közt rövidítéseket használtak. Az sem véletlen, hogy a BoLDoG még jókor átkerült az új évhez így a Kellemes Karácsony már nem jelent semmi érdemlegeset (a háromság egyik elemét kivették, úgy ahogy (BaBBa) Máriát 😊 Föld > Idő) a szentháromságból kiebrudalták!)a Nagy Napév
A karácsonyfa feldíszítését mindenütt azonos szabályok szerint intézték. A KöR /GöMb („KöR" formájú díszeket, a Szalagokat, Szaloncukrot („iS" arányosan rendezték el, a TeNgelyes szimmetria szem előtt tartásával.
Ha csúcsdísz került rá, akkor az kétszeres szimmetriát hordozott (mint a betlehemi csillag például). A fa felülnézetben ennek a kritériumnak eleget tett.
A felülnézeti világmodellek a Makrokozmoszt ábrázolják („kívülről" nézve).
Ha viszont Szárnyas élőlény („angyal" került a tetejére, annak kitárt szárnyai a tengelyes szimmetriát erősítették (oldalnézeti világmodell). Az oldalnézeti világmodellek a Mikrokozmosz (emberi léptékű) világát jelenítik meg. Ha azt látjuk, hogy ugyanaz az egy fa játssza mindkét szerepet, rádöbbenhetünk arra, hogy ez a kettő, a Mikrokozmosz és a Makrokozmosz egymástól el nem választható, ugyanaz az egy!
A fenti – ma holisztikusnak mondott - szemlélet más összefüggéseit is felfedezhetjük a karácsonyi ünnepkörben, ami gyakorlatilag a téli napfordulóhoz köthető, bár az egyház régóta igyekszik attól elválasztani.
Úgy mondják, a fenyőfa állítás szokását német nyelvterületről vettük át a XVIII. században. Miért pont a fenyőfa kapta ezt a szerepet? (Az alföldi területeken nem honos, nehéz hozzájutni!) Véleményem szerint a fa formája döntötte el a kérdést, hiszen nincs még egy ilyen fa, mely kúp alakú és a kúp nyílásszöge 23° körüli.
Evvel a speciális kúp alakkal a precessziós kúpot és közvetve a világszemlélet lényegét, a TéR-iDő egységét lehet megidézni!A „Doppler effektusként” ismert jelenség azt mutatja, hogy a távolodó járművek motorhangja egyre mélyülő. Másfelől az észlelt mozgás egyre lassuló, végül úgy tetszik, mintha a távolban a jármű már állna. Ezt az analógiát észleljük az egyek testrészek elnevezésénél! A középen lévő áll, száj, orr, homlok,has, hát, váll, „áll” (vagyis mély hangrendű), viszont a mozgásképes két (f)él kéz, szem, fül „él” (magas hangrendű).
Az előttünk elzúgó jármű jól láthatóan él („mozog”), a távolban már áll, csak a hangját halljuk, ami rezgés (”rezeg”). Nem véletlenül a testünk középvonalán lévő áll/száj révén keletkeznek a beszédhangok. Sommás megjegyzésünk lehet ezután: ami „áll”, az viszont „rezeg”. Előttünk áll tehát ugyanannak az „EGY”-nek kétféle megnyilvánulása: a részecske jellegű megnyilvánulás, mint mozgás és a hullámtermészetű megnyilvánulás, mint rezgés (pl. az állócsillagok fénye).
Az így felismert duális rendszert helyesen háromságnak kell neveznünk, mert a párosság feltételez egy TeNgely szerű (láthatatlan) kapcsolati elemet, amely a harmadik elem. Így lesz a háromság egység.
Ha a naptárkészítők a Tér-idő egységét akarnák szemléltetni, akkor jan.1.-re esne a téli napforduló napja és a tavaszünnepen ápr. 1.-én fogant volna Jézus. /A valóság jelképes, gyengébbek kedvéért "megszemélyesített" megfogalmazása/
A valóságban nem ezt látjuk! Épp ellenkezőleg!
Ádventi koszorú
Minden ünnepet eltolnak más helyre az évkörben!
A Nap járása helyett a Hold járásához igazítják ünnepeinket ("mozgó" ünnepek).
(A Hold járásához igazodni a kőkorban is elavultnak számított - a kőkörök építői számára legalábbis!)
Az évkör 4 kiemelt jelentőségű fordulópontja az adventi koszorúban új tartalommal megtöltve, egy „HoLdnapba" (hónapba) van belezsúfolva.
Az időt alaposan kizökkentették!
Nehéz lesz visszatalálni az eredeti kerékvágásba!
Na, melyik volt előbb? (Az adventi koszorú vagy a napforduló/napéjegyenlőség 4 pontja az évkörön?)

A kacagányról... A párduc is ősi szakrális jelképeink közé tartozik
Tudtad, hogy az Árpád nemzetsége által viselt párducbőr kacagány nem csak hatalmi, de beavatási rangjelző is volt?

„Az párduckápákkal, fényes sisakokkal, forgókkal szép mindenik.”
Balassi Bálint

Szekeres Lukács Sándornak a Székely Mózes erdélyi fejedelemről szóló tanulmánykötetében (Székelyudvarhely, 2007) olvashatjuk egy Székely András nevű katonai vezető 1581-es végrendeletét, aki anyagi javakkal bőven rendelkezett. A listából az derül ki, hogy – többek között – három darab párducbőrrel is. Ezek szerint ennek a vadállatnak a bundája még mindig rangjelző lehetett a török és a német ellen küzdő, XVI. századi Erdélyben.

Kinek vagy minek volt a párduc – mint totemállat – a szimbóluma? Árpád honfoglaló vezérünket szokás „Párducos Árpádként” emlegetni, ő viszont a maga idejében a Kárpát-medencében a legfőbb Hadúr volt. Milyen leszármazási vonalat jelöl ez meg? Ez a nemes vadállat kizárólag az iráni hegyekben, fennsíkokon és a Kaukázusban volt honos.
A kacagány nyakba akasztható vagy köthető, a hátat borító prémes állatbőr. Eredetileg párduc vagy tigris bőréből készült felsőruha, amelynek helyébe később a mente lépett.

Isteni származásúnak tartották magukat az egyiptomi fáraók, mikor név szerint Dioniszosztól, Oszirisztől, de ami a mi szempontunkból legfontosabb, Nimrudtól származtatták magukat.
Ezek az uralkodók tudtak égi származásukról, s ezért nevezték magukat a királyi ház ivadékai a "Nap-isten fiának". Az ősi hagyomány ilyennek tartotta azt a nemzetséget is, amelyből Árpád származott. A Nap-király első leszármazottja a felső-nílusmenti Kusan földjéről származó Dioniszusz volt, aki hol mint felmagasztalt istenfi jelent meg, párduc-kacagánnyal a vállán, hol meg keresztre feszítve görög gemmákon volt látható.

A beavatottban életre kelő belső isteni én feltámadásának és újraszületésnek pedig egykor a foltos párducbőr-kacagány volt a jele. A párducbőrt viselő beavatottat Nebrodesznek hívták, s azóta ennek a fogalomnak az emlékét a foltosbőrű párducot jelölő Nibru, Nib-ur, vagy Nimru szó őrzi.

H. P. Blavatsky írja, hogy "Assyria was the land of Nimrud, from Nimr-spotted, and Nimrud was Bachus with his spotted leopard skin." Tehát Assziriát Nimrud földjének nevezték, Nimrud pedig foltos(bőrű)-t jelent, és ő volt a párduc-bőrös Bacchus.
A héber Targum-irodalomban, mely egymás mellett tünteti fel a héber és a latin szöveget, ezt lehet olvasni; "nec opus habeamus filiis Hagar, filiae Pharaoni, filii Nimrod, qui projecit te in fornacem ignis." Magyarul: Ne legyen nekünk semmi közünk olyan fiakkal, akiknek Hágár az anyjuk, mert ez a Hágár annak a Nimródtól származó fáraónak a lánya, aki téged a tüzes kemencébe vetett. Az egyiptomi Halottak könyve szerint holta után minden fáraó királyi ősével: a halottak birodalmának főbírájával, a párducbőrös Oszirisszel kívánt eggyé lenni.
A közös tőről szakadt turáni népeknél mindenkor élt az ősi mágus hagyomány, mert Fettich Nándor szerint művészetükben például a Nap-isten állatattribútumát általában három variánssal, a griffel, vadkannal és párduccal fejtették ki. Ez például az avar szíjvégek egész tömegében látható, ami hajdan a kagáni hatalom képviselőjének mágikus erőt biztosított.
Az avarok párduchagyománya mellett szól még egy régi történet is, mikor a Bizáncban járt avar követek "lépteit" például egy korabeli szemtanú és udvari költő a vállukon viselt párducbőr-kacagány láttán - költői allegóriával - a párducéhoz hasonlította.

Erre utal az ócsai avar kori keresztyén templomban talált kép is, amely Jézust, az "Isten bárányát", ősi mágushitünk misztikus hiedelme szerint mint Isten párducát, Pantera-Deit ábrázolta a nép előtt.

Hunor és Magyar apját, a bibliai nagy vadászt, Nimrudot a párduc szimbolizálta. A párducbőr-kacagány így őseink szemében egyben a nimrudi származást, a szabir-hun-avar-magyar testvériséget is kifejezte.

Kiket illetett meg a párduc-kacagány? A szakrális fejedelmi méltóság az ősmagyaroknál nem volt átruházható, arról krónikáink is tanúskodnak. A nagyfejedelmi méltóság: a kendéé meg a kurszáné, és a többieké is öröklődött; kurszán, kündü, vagy kaplony csak a kündü családjából származó személy lehetett.

Forrás: Oláh Imre: A ​Nimrud hagyomány. Kárpátia Műhely, Budapest, 2006.

russian-women
Rezsicsökkentés orosz módra...

Szkíta (Saka) lovas, aki az észak-iráni szkíta és szarmata népek híres Azhi Dahakát (Ezhdeha modern perzsa) sárkány zászlaját hordozza.
Az észak-iráni izkitiai és sarmat népek híres Azhi Dahakája (modern perzsa Azhdeha) a sárkány zászlót hordozza.

Saját 3D modell szkennelve.

AUM MAGOM
AUM MAGOM...
vers, zene, ének, film:
Heffner Attila
Ó-MAGHANG TÁRULJ SZERBE!
Ó-MAG-OM TERÜLJ SZER-TE!
Ó-MAGAM ÁRADJ FÉNYBE!
Ó-MAGMA TÖRJ FELSZÍNRE!
inspiráció:
GANESH MAHA MANTRA
Minden jog fenntartva!
2018.05.26.
SPIRITUAL TELEVÍZIÓ
www.spiritualtv.eu
www.freebook.hu
The poem is in English free translation:
O seed voice, find out in ceremony!
Oh my core is scattered in space!
Oh, I myself flood into the light!
Oh, magma break up to the surface!
Attila Heffner
The Hungarian language is at least an old language like Sanskrit!
The term GAM is sanctioned, in Hungarian MAG = seed.