Sorsfordító döntések - Nap - Plutó - Vízöntő
A kiteljesedés útján - Szántó Brigitta

Sorsfordító döntések
Hát kérem, elkezdődött.
Hatalmas és mélyreható átalakulásban vagyunk ismét, most zárul le egy nagy időszak is.
Ezekben a napokban - hetekben leszakad rólunk minden hamis - méltatlan - lejárt idejű dolog, működés, megalkuvás, lehúzó erő, kapcsolódás stb., hogy teljesebben, felszabadultabban folytassuk utunkat.
Az új tér most nyílik ki, már érezhető…
Bátor döntéseket kívánok minden földi vándornak.

https://www.facebook.com/szantocygnus

#munkácsydíj2023 #farkasferenc

Munkácsy-díj 2023
2023. június 8. – július 1.

FARKAS Ferenc
szobrászművész

Farkas Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész 1958-ban született Zalaegerszegen. A Pécsi Művészeti Szakközépiskola elvégzését követően a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán tanult, ahol 1986-ban szerzett diplomát, mestere Somogyi József szobrászművész volt. 1994-től a zalaegerszegi Ady Endre Művészeti Általános Iskola és Gimnázium művésztanára. Jelenleg a Zalaegerszeg melletti Bocföldön él és alkot.

Farkas Ferenc alapvetően historizáló szemléletű alkotó, szobrászata ezer szállal kötődik az európai művészeti tradícióhoz. Művészi invenciója leginkább a kisplasztikáin bontakozik ki, egyik legjelentősebb sorozata a művész-elődöknek állít emléket.
A kisplasztikák és érmek mellett az életmű meghatározó részét köztéri szobrai teszik ki. Köztéri alkotásaival nemcsak Zala megyében, hanem az ország számos településén találkozhatunk. Az utóbbi években készült legnagyobb volumenű munkája a budai Várban az újjáépült Főőrség épületének bronzkapuja, amely az épület Csikós udvar felőli részén található. A 27 jelenetből álló dombormű a magyar történelem epizódjait, különösen a budai Várhoz kapcsolódó legfontosabb eseményeit kíséri végig.

www.ferencfarkas.hu

#munkácsydíj2023 #farkasferenc

Munkácsy-díj 2023
2023. június 8. – július 1.

FARKAS Ferenc
szobrászművész

Farkas Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész 1958-ban született Zalaegerszegen. A Pécsi Művészeti Szakközépiskola elvégzését követően a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán tanult, ahol 1986-ban szerzett diplomát, mestere Somogyi József szobrászművész volt. 1994-től a zalaegerszegi Ady Endre Művészeti Általános Iskola és Gimnázium művésztanára. Jelenleg a Zalaegerszeg melletti Bocföldön él és alkot.

Farkas Ferenc alapvetően historizáló szemléletű alkotó, szobrászata ezer szállal kötődik az európai művészeti tradícióhoz. Művészi invenciója leginkább a kisplasztikáin bontakozik ki, egyik legjelentősebb sorozata a művész-elődöknek állít emléket.
A kisplasztikák és érmek mellett az életmű meghatározó részét köztéri szobrai teszik ki. Köztéri alkotásaival nemcsak Zala megyében, hanem az ország számos településén találkozhatunk. Az utóbbi években készült legnagyobb volumenű munkája a budai Várban az újjáépült Főőrség épületének bronzkapuja, amely az épület Csikós udvar felőli részén található. A 27 jelenetből álló dombormű a magyar történelem epizódjait, különösen a budai Várhoz kapcsolódó legfontosabb eseményeit kíséri végig.

www.ferencfarkas.hu

#munkácsydíj2023 #farkasferenc

Munkácsy-díj 2023
2023. június 8. – július 1.

FARKAS Ferenc
szobrászművész

Farkas Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész 1958-ban született Zalaegerszegen. A Pécsi Művészeti Szakközépiskola elvégzését követően a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán tanult, ahol 1986-ban szerzett diplomát, mestere Somogyi József szobrászművész volt. 1994-től a zalaegerszegi Ady Endre Művészeti Általános Iskola és Gimnázium művésztanára. Jelenleg a Zalaegerszeg melletti Bocföldön él és alkot.

Farkas Ferenc alapvetően historizáló szemléletű alkotó, szobrászata ezer szállal kötődik az európai művészeti tradícióhoz. Művészi invenciója leginkább a kisplasztikáin bontakozik ki, egyik legjelentősebb sorozata a művész-elődöknek állít emléket.
A kisplasztikák és érmek mellett az életmű meghatározó részét köztéri szobrai teszik ki. Köztéri alkotásaival nemcsak Zala megyében, hanem az ország számos településén találkozhatunk. Az utóbbi években készült legnagyobb volumenű munkája a budai Várban az újjáépült Főőrség épületének bronzkapuja, amely az épület Csikós udvar felőli részén található. A 27 jelenetből álló dombormű a magyar történelem epizódjait, különösen a budai Várhoz kapcsolódó legfontosabb eseményeit kíséri végig.

www.ferencfarkas.hu

#munkácsydíj2023 #farkasferenc

Munkácsy-díj 2023
2023. június 8. – július 1.

FARKAS Ferenc
szobrászművész

Farkas Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész 1958-ban született Zalaegerszegen. A Pécsi Művészeti Szakközépiskola elvégzését követően a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán tanult, ahol 1986-ban szerzett diplomát, mestere Somogyi József szobrászművész volt. 1994-től a zalaegerszegi Ady Endre Művészeti Általános Iskola és Gimnázium művésztanára. Jelenleg a Zalaegerszeg melletti Bocföldön él és alkot.

Farkas Ferenc alapvetően historizáló szemléletű alkotó, szobrászata ezer szállal kötődik az európai művészeti tradícióhoz. Művészi invenciója leginkább a kisplasztikáin bontakozik ki, egyik legjelentősebb sorozata a művész-elődöknek állít emléket.
A kisplasztikák és érmek mellett az életmű meghatározó részét köztéri szobrai teszik ki. Köztéri alkotásaival nemcsak Zala megyében, hanem az ország számos településén találkozhatunk. Az utóbbi években készült legnagyobb volumenű munkája a budai Várban az újjáépült Főőrség épületének bronzkapuja, amely az épület Csikós udvar felőli részén található. A 27 jelenetből álló dombormű a magyar történelem epizódjait, különösen a budai Várhoz kapcsolódó legfontosabb eseményeit kíséri végig.

www.ferencfarkas.hu

"Van a magyar nyelvben egy szó, melynek nincs párja a világon. KEDVES.
Sem az angol, sem a francia, sem a német, sem a spanyol nem bír ezzel a szóval.
Amikor azt mondja valakire vagy valamire, hogy KEDVES, ez már magában foglalja a mosolyt, amit jelenlétével szívünkre és arcunkra varázsol.
Azt a szép, meleg érzést, ami nem csupán elviselhetővé teszi, de megszépíti körülöttünk a világot valami egyszerű, bűvös érzelmi varázslattal."
Wass Albert- Magyar szemmel🌞

https://www.facebook.com/share/r/QLpYBNdQ1z6QyCKU/

https://www.facebook.com/share/v/C99cMANNQDR8BpXf/
Még mindig kísérleti nyulaknak néznek bennünket! Játszótér a világ...

Grandpierre Attila

"Nemzetközi kölcsönzéssel kikértem egy könyvet amit 1832-ben írtak s aminek a címe: Ancient Fragment - azaz Ősi Töredékek - volt. Gondoltam már a címe is izgalmasan hangzik. Nézegettem hogy mit ír és a következőket olvastam szó szerint:
A torony építése előtt a legelterjedtebb vallást úgy hívták szkítizmus.
Láttam a magyar történelmi atlaszt és levontam a következtetést, hogy a magyar ősvallás Eurázsia ősvallása volt és a legelterjedtebb volt, szinte az egész Eurázsiát kitöltötte és akkor most azt olvasom, hogy ezt úgy nevezték az ókorban hogy szkítizmus - szkíta vallás és a torony építése előtt !
Mikor volt a torony építése?
A Tarihi Üngürüsz előszavában 100 oldalas bevezetőt írtam amiből kiderül, hogy a torony építése i.e. 3000-ben volt , ekkor építette Nemrót király.
Nemrót király a krónikáink szerint magyar király volt. Tehát 5000 évvel ezelőtt a szkíta vallás volt az uralkodó vallás Eurázsiában .
Ez azért is érdekes adat mert i.e. 1500 körül a most jelenlévő világvallások közül még egy sem volt jelen. És most itt áll fehéren-feketén, hogy szkíta vallásnak nevezték .
Az a nép amelyik ott élt szkíta nép volt!"