Felfedezés Bejegyzés

Explore captivating content and diverse perspectives on our Discover page. Uncover fresh ideas and engage in meaningful conversations

36 hét - Fordítás - Youtube


Egy kedves ismerősöm hívta fel a figyelmem erre a sorozatra, amit most itt jó szívvel ajánlok mindenkinek.

36 hét

☝️Van itt egy régi amerikai újság 1980- ból, a biochipekről meg mesterséges intelligenciáról írtak benne! Jó rég volt……vajon mostanra, hogy állnak a technológiával?!🧐

“Elektor, December 1980
fejlett elektronika laboratóriumi és szabadidős célokra

A biochipben rejlő lehetőségek
A biochipben rejlő félvetető technológia olyan szintre hozta a mikroelektronikát, ahol a chipen lévő egyedi tranzisztorok mérete megközelíti a sejtanyagban lévő nagy molekulák méretét. Jogos a feltételezés, hogy a lépték hamarosan elég kicsi lesz ahhoz, hogy olyan áramköröket tervezhessünk, amelyek képesek a mesterséges intelligencia egyszerű formáiba szerveződni. A szondák élő anyagba történő beültetésére újonnan kifejlesztett technikákkal párosulva biológiai rendszereket szimulálhatnak, és bizonyos mértékig képesek is javítani azokat. Az elektronikus rendszerek élő szövetekbe történő beültetésének ötlete nem új keletű. A szívműszerek, például az ismerős pacemaker, mára arra a szintre jutottak, hogy egyszerű mikroprocesszorokat testesítenek meg, hogy jobban hozzáigazítsák őket az egyes szívek sajátos jellemzőihez, és számos laboratórium dolgozik olyan mikroelektronikus hallókészülékeken, amelyek megkerülik a hibás belső fület közvetlenül gerjeszti a hallóideget alkotó idegköteg egy kis részét. Ezek az eszközök apró, több mikrométer átmérőjű elektródákat használnak, amelyeket fotolitográfiával készítenek. Hasonlóképpen lehetséges a látóideg vagy a látókéreg egy pontos részének stimulálása, hogy fényes foltok keletkezzenek a látómezőben. Mikroprocesszor hozzáadásával egy többelektródás rendszerhez lehetséges lehet előfeldolgozásuk és felhasználásuk a látható világ kezdetleges képeinek felépítésére. Az egyéb folyamatban lévő munkák közé tartozik a hibás idegi egységek elektromos stimulálása vagy szabályozása olyan embereknél, akik testük alsó részében vagy az egyik oldalon lebénultak. Az idegrendszer működésének kutatása, beleértve az agyat is, jelentős előnyökkel járt az izgató és szondázó elektronikus technikákban. Mindezeket a fejlesztéseket azonban erősen korlátozta az ultra-kis elektródák és a miniatűr feldolgozórendszerek nagy tömbjének hiánya, amelyek képesek voltak az idegi hálózatok elég nagy részén finom hálóban gerjeszteni és szondázni, és ezt anélkül megtenni, hogy kárt okozna. Eddig az érzékelők vagy túl durvák, vagy túl kevés volt ahhoz, hogy megbirkózzanak az egyes sejtek idegrendszerének összetettségével. Ezeket a problémákat elméletileg meg lehetne oldani a szilícium chipek előállításához használt mikrogyártási technikák kölcsönzésével. De továbbra is fennáll az információ továbbítása, mondjuk egy 100 000 elektródos tömbből a kísérletbe. Nyilvánvalóan szükség van kiterjedt válogatásra és előfeldolgozásra, ami egy sokoldalú, nagy sűrűségű mikroprocesszor beépítését jelenti. Ilyen az intelligens" beültethető monitorozási és vezérlési érzékelőt, biochipnek nevezhetjük.

Szövetjavítás
Ha biochip vonalak mentén fejlett orvosi műszereket fejlesztenének, az jelentősen javíthatná a tanulást, a memóriát irányító elektromos jelek (és vegyi érzékeny ultra-kis eszközök alkalmazása esetén a kémiai jelek) ismereteinket. Ebből az ismeretből, és az érzékelő biochip feladatának a kontrollra fordítva valós, bár távoli lehetőséggé válna, hogy az idegszövetet legalább részben megjavítsák. A fejlett mikroelektronikai kutatási program része A Warwicki Egyetem egyes USA-beli laboratóriumokkal együttműködve olyan problémákat tár fel, amelyek az ultrakisméretű eszközök elektronikus folyamataival, a komplex rendszertervezéssel és a biokompatibilis anyagokkal kapcsolatosak.

A jövő biochip technológiája.
A szilícium-chip forradalom most olyan szakaszba érkezett, ahol a további miniatürizálás és az áramkörök okossága kiterjedt változtatásokat tesz szükségessé az eszközök gyártási módjában, a számítógépes architektúrák tervezésében, sőt a megértés tudományos alapjaiban is és az elektronikus folyamatok kiaknázására. Az ipar most a végéhez ér a nagyméretű integrált áramkörök (LSI) korszakának, amelyben jellemzően egy mikroprocesszort mintegy 64 000 tranzisztorból álló tömbként állítanak elő, amelyeket egy körülbelül négy négyzetmilliméter körüli szilíciumchipen összekapcsolnak. A legkisebb elemek területe és mérete körülbelül két-négy mikrométer. A biochip fejlesztések nagyon nagy léptékű integrált (VLSI) kört jelentenek több millió komponensből álló szaggatott elemek egyetlen chipre csomagolva. 200 angström (20 nm vagy 0,02 µm) méretű egyedi áramköri elemeket fognak használni. Ez körülbelül akkora, mint a sejtanyagban lévő nagy molekulák. A tömeges szilárdtest-fizika számos ötlete és technikája, amely az elmúlt három évtizedben az elektronikában megmaradt, már nem fog működni ebben az ultra-kis léptékben. A szilárdtest mikroáramkörök egy alapvetően fényképészeti eljárással készülnek, amelyet fotolitográfiának neveznek. Először egy több centiméter átmérőjű szilícium ostyát vágnak ki egy kristályból. Ezután vékony, szigetelő szilícium-dioxid-réteget növesztenek a felületére, és fényérzékeny filmmel vonják be, amelyet fotorezisztnek neveznek. A tervezett áramkör mintáját ezután ultraibolya fénysugár vagy – fejlett litográfiában – valamilyen más sugárzás segítségével a fotorezisztre vetítik. Az exponált filmet ezután úgy alakítják ki, hogy feloldják a megvilágított területeket, így nyitott, szigetelő területek mintázata marad. Ezeket pedig maratással távolítják el, általában savakkal, hogy felfedjék az alatta lévő szilícium felületet. Nagyon kis mennyiségű szennyező atom diffundálható a nyitott szilícium régiókba, ha az ostyát egy szabályozott, forró kemencébe helyezzük, amely tartalmazza a szennyezőgázt. Ily módon a kitett szilícium mintája megkapja a kívánt elektromos tulajdonságokat. Az eredmény egy sor sík tranzisztor vagy más áramköri elem. Hasonló eljárást alkalmaznak a fémelektródák lerakására és az áramkörök összekapcsolására szolgáló összekötő utak létrehozására. A fotolitográfia nagyon gazdaságos, mivel egy lapkán nagyszámú azonos áramkör készíthető, mielőtt külön integrált áramkörre vágnák.”

imageimage

Mi is az az öt tibeti jógagyakorlat?

Az öt tibeti jóga 5 különböző jógagyakorlatból álló feladatsor, amelyet meghatározott sorrendben, meghatározott ismétlésszámban kell végezni. A tibeti szerzetesek tudásán alapuló gyakorlatsort a fiatalság forrásának is hívják. A feladatok bámulatosan egyszerűek, biztonságosak és bárki által könnyen és gyorsan elsajátíthatók. Az ősi tibeti gyökerű jógagyakorlatok átmozgatják a testet, nyújtanak és relaxálnak egyszerre. Nagy előnye, hogy a saját tűrőképességedhez, edzettségi szintedhez igazíthatod és nem igényel naponta 15 percnél több időráfordítást. Ennél tökéletesebb edzésformát elképzelni sem lehet!

Hogyan végezzük az öt tibeti jóga gyakorlatait?
Az öt tibeti jóga eredményességének kulcsa a rendszeresség és a fokozatosság. A öt különböző gyakorlatot kezdetben 3-3x kell ismételni, majd hetente 2-vel növelve kell végezni. Így pontosan 10 hét alatt érhető el a 21-21x-es ismétlésszám. Efölé nem érdemes menni, a gyakorlatokat azonban akár naponta kétszer, reggel és este is el lehet végezni.

Mivel a gyakorlatokban energetizáló hatásuk is van, ezért a legjobb reggel végezni őket, de akár nap közben vagy este is lehet jógázni, ahogy sikerül beilleszteni a napi rutinba.

Milyen pozitív hatásai vannak az öt tibeti jógának?
Az öt tibeti jóga gyakorlatsor hatása már néhány nap után érezhető. Én sokkal kiegyensúlyozottabbnak érzem magam, ha végzem a gyakorlatokat, energikusabb vagyok, kevésbé fáradok el, türelmesebb vagyok és a napi feladataimra is jobban tudok koncentrálni.

Az öt tibeti jóga “gyógyító hatásának” a kulcsa a csakrák harmonizálása, amely segít lendületben tartani az energiakerekeket és beindítja a test öngyógyító folyamatait. A tapasztalatok szerint az öt tibeti jóga

- hozzájárul a depresszió enyhítéséhez,
- javítja a közérzetet,
- elmúlasztja az állandó fáradtságot,
- megszünteti az ízületi fájdalmakat,
- enyhíti a légzőszervi problémákat,
- javítja a pajzsmirigy működését,
- fogyasztó hatású,
- feszesíti az izomzatot,
- megszünteti a narancsbőrt,
- kisimítja a ráncokat stb.

Hogyan épülnek fel a gyakorlatok?
Az öt tibeti jóga során nagyon fontos szerep jut a helyes légzésre. A helyes ritmusban vett levegő biztosítja az izmok megfelelő működéséhez szükséges oxigénellátottságot.

A gyakorlatsor 5 ún. ritusból áll, ezeket a meghatározott sorrendben, kezdetben rítusonként 3x, majd hetente 2-vel emelve az ismétlésszámot, 5x, 7x stb kell végezni. Egészen addig, amíg a 21 ismétlésszámot el nem sikerül érni. Fontos, hogy mindig figyeld a tested jelzéseit, és ha valami nem esik jól, akkor csökkents az ismétlésszámon.

Ha egy nap csak kevesebb időd jutni az öt tibeti jóga gyakorlására, akkor se hagyd ki a gyakorlatsort, inkább csökkents az ismétlésszámon.

tibeti_joga

Az 1. rítus
Az első rítus egy speciális technika, amely a forgó mozgásnak köszönhetően öszönzi a test energiaáramlását.

A gyakorlat
Állj vállszélességű terpeszállásba, karjaidat emeld oldalsó középtartásba, és kezdj el forogni az óramutató járásának megfelelő irányba. Az első alkalommal 3 kört írj le, majd hetente emeld az ismétlésszámot kettővel. A gyakorlat közben nézz ki egy pontot, és próbáld rajta tartani a terkintetedet, így nem szédülsz meg.

A gyakorlat végeztével állj meg, tenyereidet illeszd egymáshoz a mellkasod előtt, és koncentrálj a hüvelykujjaidra néhány másodpercig.

Jótékony hatásai
A gyakorlat javítja a vérkeringést, erősíti a kart, növeli a csakrákon átáramló energiát, jótékonyan hat a visszérre, a csontritkulásra és a fejfájásra. Rendszeres végzésével segít beindítani a fiatalodás folyamatait.

A 2. rítus
A gyakorlat
Feküdj hanyatt, kezeidet tedd a tested mellé, tenyérrel lefelé. Belégzésre emeld fel egyszerre mindkét lábadat nyújtva és a fejedet is, álladat szorítsd a szegycsonthoz. Kilégzésre engedd vissza a lábaidat és a fejedet is. Kezdetben ismételd 3x a gyakorlatot, majd hetente emeld kettővel az ismétlésszámot. A gyakorlat végeztével feküdj lazán tartott karokkal és lábakkal, közben lélegezz lassan, egyenletesen.

Jótékony hatásai
A 2. rítus erősíti a pajzsmirigy, a mellékvese, a vese, a belek, az emésztőrendszer, a nemi szervek és a mirigyek működését. Hozzájárul a menstruáció és a klimax kellemetlen tüneteinek enyhítéséhez. Jó hatással van a vérkeringésre, a légzésre, erősíti a szívizomzatot, a rekeszizmot és javítja a nyirokrendszer működését. Enyhíti a láb és a nyak merevségét és gyorsítja a csakrákat is.


3. rítus
A gyakorlat
Térdelj a jógaszőnyegre, a testedet tartsd egyenesen, lábujjaiddal támaszkodj a talajon. Tenyeredet tedd a fenekedre, a fejedet hajtsd előre és fújd ki a levegőt. Belégzésre hajtsd hátra a fejed és hajolj hátra. Kilégzésre vissza. Ismételd 3x, majd a csípődet hátratolva ülj a sarkadra, homlokodat pihentesd a tenyereden.

Jótékony hatásai
Az előző gyakorlathoz hasonlóan a 3. rítus gyakorlatai is jótékony hatással vannak a a pajzsmirigy, a mellékvese, a vese, a nemi szervek, a prosztata és a méh műköédésre. Erősíti a hasat, a rekeszizmot, enyhíti a hát feszültségeit és mélyíti a légzést. Rendszeres gyakorlása javítja az általános közérzetet és az erőnlétet.

A 4. rítus
A gyakorlat
Ülj nyújtottlábú ülésbe, a lábfejeid legyenek kb. vállszélességben egymástól. Felső tested legyen egyenes, kezeidet tedd a csípőd mellé, ujjaid nézzenek előre. Fújd ki a levegőt és hajtsd előre a fejed. Belélegzés közben emeld a csípődet és hajtsd hátra a fejedet. Ismételd háromszor. A gyakorlat végeztével húzd fel a lábad, hajolj előre és kezeidet pihentesd a lábaidon.

Jótékony hatásai
A 4. rítus erősíti a pajzsmirigy működését, az emésztőrendszert, a nemi szerveket, a mirigyeket és a vér- és nyirokrendszert. Erősíti a hasizmot, a szívizmot, a rekeszizmot, a combot, a karokat és a vállat. Jó hatással van a nyak, váll, csípő és a térd ízületi gyulladásaira vagy csontritkulására. A gyakorlat serkenti az immunrendszer működését, növeli az energiaszintet.

Az 5. rítus
A gyakorlat
Hasalj le, majd a kezeidre támaszkodva, hasadat lenyomva hajtsd hátra a fejed, közben fújd ki a levegőt. Szívd be a levegőt és a csípődet megemelve emelkedj fel. Ismételd háromszor, majd a sarkadon pihenve, kezeidet a földön előrenyújtva pihenj.

Jótékony hatásai
A gyakorlat fiatalítja a pajzsmirigy, a mellékvese, a vese, az emésztőrendszer szerveit, javítja a nemi szervek és a mirigyek működését. Serkenti a vér- és nyirokrendszer működését, stimulálja az immunrendszert, öszönzi a mélyebb légzést, energiával tölt fel, növeli az életerőt és felgyorsítja a csakrák működését.
Tisztítja az arc- és orrüregeket, javítja a belek és az emésztés működését, ízületi gyulladás és csontritkulás esetén is nagyon hatékony.

image
36 hét - Fordítás

Édes, ékes apanyelvünk
Édes, ékes apanyelvünk

36 hét - Fordítás

☝️Van itt egy régi amerikai újság 1980- ból, a biochipekről meg mesterséges intelligenciáról írtak benne! Jó rég volt……vajon mostanra, hogy állnak a technológiával?!🧐

“Elektor, December 1980
fejlett elektronika laboratóriumi és szabadidős célokra

A biochipben rejlő lehetőségek
A biochipben rejlő félvetető technológia olyan szintre hozta a mikroelektronikát, ahol a chipen lévő egyedi tranzisztorok mérete megközelíti a sejtanyagban lévő nagy molekulák méretét. Jogos a feltételezés, hogy a lépték hamarosan elég kicsi lesz ahhoz, hogy olyan áramköröket tervezhessünk, amelyek képesek a mesterséges intelligencia egyszerű formáiba szerveződni. A szondák élő anyagba történő beültetésére újonnan kifejlesztett technikákkal párosulva biológiai rendszereket szimulálhatnak, és bizonyos mértékig képesek is javítani azokat. Az elektronikus rendszerek élő szövetekbe történő beültetésének ötlete nem új keletű. A szívműszerek, például az ismerős pacemaker, mára arra a szintre jutottak, hogy egyszerű mikroprocesszorokat testesítenek meg, hogy jobban hozzáigazítsák őket az egyes szívek sajátos jellemzőihez, és számos laboratórium dolgozik olyan mikroelektronikus hallókészülékeken, amelyek megkerülik a hibás belső fület közvetlenül gerjeszti a hallóideget alkotó idegköteg egy kis részét. Ezek az eszközök apró, több mikrométer átmérőjű elektródákat használnak, amelyeket fotolitográfiával készítenek. Hasonlóképpen lehetséges a látóideg vagy a látókéreg egy pontos részének stimulálása, hogy fényes foltok keletkezzenek a látómezőben. Mikroprocesszor hozzáadásával egy többelektródás rendszerhez lehetséges lehet előfeldolgozásuk és felhasználásuk a látható világ kezdetleges képeinek felépítésére. Az egyéb folyamatban lévő munkák közé tartozik a hibás idegi egységek elektromos stimulálása vagy szabályozása olyan embereknél, akik testük alsó részében vagy az egyik oldalon lebénultak. Az idegrendszer működésének kutatása, beleértve az agyat is, jelentős előnyökkel járt az izgató és szondázó elektronikus technikákban. Mindezeket a fejlesztéseket azonban erősen korlátozta az ultra-kis elektródák és a miniatűr feldolgozórendszerek nagy tömbjének hiánya, amelyek képesek voltak az idegi hálózatok elég nagy részén finom hálóban gerjeszteni és szondázni, és ezt anélkül megtenni, hogy kárt okozna. Eddig az érzékelők vagy túl durvák, vagy túl kevés volt ahhoz, hogy megbirkózzanak az egyes sejtek idegrendszerének összetettségével. Ezeket a problémákat elméletileg meg lehetne oldani a szilícium chipek előállításához használt mikrogyártási technikák kölcsönzésével. De továbbra is fennáll az információ továbbítása, mondjuk egy 100 000 elektródos tömbből a kísérletbe. Nyilvánvalóan szükség van kiterjedt válogatásra és előfeldolgozásra, ami egy sokoldalú, nagy sűrűségű mikroprocesszor beépítését jelenti. Ilyen az intelligens" beültethető monitorozási és vezérlési érzékelőt, biochipnek nevezhetjük.

Szövetjavítás
Ha biochip vonalak mentén fejlett orvosi műszereket fejlesztenének, az jelentősen javíthatná a tanulást, a memóriát irányító elektromos jelek (és vegyi érzékeny ultra-kis eszközök alkalmazása esetén a kémiai jelek) ismereteinket. Ebből az ismeretből, és az érzékelő biochip feladatának a kontrollra fordítva valós, bár távoli lehetőséggé válna, hogy az idegszövetet legalább részben megjavítsák. A fejlett mikroelektronikai kutatási program része A Warwicki Egyetem egyes USA-beli laboratóriumokkal együttműködve olyan problémákat tár fel, amelyek az ultrakisméretű eszközök elektronikus folyamataival, a komplex rendszertervezéssel és a biokompatibilis anyagokkal kapcsolatosak.

A jövő biochip technológiája.
A szilícium-chip forradalom most olyan szakaszba érkezett, ahol a további miniatürizálás és az áramkörök okossága kiterjedt változtatásokat tesz szükségessé az eszközök gyártási módjában, a számítógépes architektúrák tervezésében, sőt a megértés tudományos alapjaiban is és az elektronikus folyamatok kiaknázására. Az ipar most a végéhez ér a nagyméretű integrált áramkörök (LSI) korszakának, amelyben jellemzően egy mikroprocesszort mintegy 64 000 tranzisztorból álló tömbként állítanak elő, amelyeket egy körülbelül négy négyzetmilliméter körüli szilíciumchipen összekapcsolnak. A legkisebb elemek területe és mérete körülbelül két-négy mikrométer. A biochip fejlesztések nagyon nagy léptékű integrált (VLSI) kört jelentenek több millió komponensből álló szaggatott elemek egyetlen chipre csomagolva. 200 angström (20 nm vagy 0,02 µm) méretű egyedi áramköri elemeket fognak használni. Ez körülbelül akkora, mint a sejtanyagban lévő nagy molekulák. A tömeges szilárdtest-fizika számos ötlete és technikája, amely az elmúlt három évtizedben az elektronikában megmaradt, már nem fog működni ebben az ultra-kis léptékben. A szilárdtest mikroáramkörök egy alapvetően fényképészeti eljárással készülnek, amelyet fotolitográfiának neveznek. Először egy több centiméter átmérőjű szilícium ostyát vágnak ki egy kristályból. Ezután vékony, szigetelő szilícium-dioxid-réteget növesztenek a felületére, és fényérzékeny filmmel vonják be, amelyet fotorezisztnek neveznek. A tervezett áramkör mintáját ezután ultraibolya fénysugár vagy – fejlett litográfiában – valamilyen más sugárzás segítségével a fotorezisztre vetítik. Az exponált filmet ezután úgy alakítják ki, hogy feloldják a megvilágított területeket, így nyitott, szigetelő területek mintázata marad. Ezeket pedig maratással távolítják el, általában savakkal, hogy felfedjék az alatta lévő szilícium felületet. Nagyon kis mennyiségű szennyező atom diffundálható a nyitott szilícium régiókba, ha az ostyát egy szabályozott, forró kemencébe helyezzük, amely tartalmazza a szennyezőgázt. Ily módon a kitett szilícium mintája megkapja a kívánt elektromos tulajdonságokat. Az eredmény egy sor sík tranzisztor vagy más áramköri elem. Hasonló eljárást alkalmaznak a fémelektródák lerakására és az áramkörök összekapcsolására szolgáló összekötő utak létrehozására. A fotolitográfia nagyon gazdaságos, mivel egy lapkán nagyszámú azonos áramkör készíthető, mielőtt külön integrált áramkörre vágnák.”

image
36 hét - Fordítás

☝️Van itt egy régi amerikai újság 1980- ból, a biochipekről meg mesterséges intelligenciáról írtak benne! Jó rég volt……vajon mostanra, hogy állnak a technológiával?!🧐

“Elektor, December 1980
fejlett elektronika laboratóriumi és szabadidős célokra

A biochipben rejlő lehetőségek
A biochipben rejlő félvetető technológia olyan szintre hozta a mikroelektronikát, ahol a chipen lévő egyedi tranzisztorok mérete megközelíti a sejtanyagban lévő nagy molekulák méretét. Jogos a feltételezés, hogy a lépték hamarosan elég kicsi lesz ahhoz, hogy olyan áramköröket tervezhessünk, amelyek képesek a mesterséges intelligencia egyszerű formáiba szerveződni. A szondák élő anyagba történő beültetésére újonnan kifejlesztett technikákkal párosulva biológiai rendszereket szimulálhatnak, és bizonyos mértékig képesek is javítani azokat. Az elektronikus rendszerek élő szövetekbe történő beültetésének ötlete nem új keletű. A szívműszerek, például az ismerős pacemaker, mára arra a szintre jutottak, hogy egyszerű mikroprocesszorokat testesítenek meg, hogy jobban hozzáigazítsák őket az egyes szívek sajátos jellemzőihez, és számos laboratórium dolgozik olyan mikroelektronikus hallókészülékeken, amelyek megkerülik a hibás belső fület közvetlenül gerjeszti a hallóideget alkotó idegköteg egy kis részét. Ezek az eszközök apró, több mikrométer átmérőjű elektródákat használnak, amelyeket fotolitográfiával készítenek. Hasonlóképpen lehetséges a látóideg vagy a látókéreg egy pontos részének stimulálása, hogy fényes foltok keletkezzenek a látómezőben. Mikroprocesszor hozzáadásával egy többelektródás rendszerhez lehetséges lehet előfeldolgozásuk és felhasználásuk a látható világ kezdetleges képeinek felépítésére. Az egyéb folyamatban lévő munkák közé tartozik a hibás idegi egységek elektromos stimulálása vagy szabályozása olyan embereknél, akik testük alsó részében vagy az egyik oldalon lebénultak. Az idegrendszer működésének kutatása, beleértve az agyat is, jelentős előnyökkel járt az izgató és szondázó elektronikus technikákban. Mindezeket a fejlesztéseket azonban erősen korlátozta az ultra-kis elektródák és a miniatűr feldolgozórendszerek nagy tömbjének hiánya, amelyek képesek voltak az idegi hálózatok elég nagy részén finom hálóban gerjeszteni és szondázni, és ezt anélkül megtenni, hogy kárt okozna. Eddig az érzékelők vagy túl durvák, vagy túl kevés volt ahhoz, hogy megbirkózzanak az egyes sejtek idegrendszerének összetettségével. Ezeket a problémákat elméletileg meg lehetne oldani a szilícium chipek előállításához használt mikrogyártási technikák kölcsönzésével. De továbbra is fennáll az információ továbbítása, mondjuk egy 100 000 elektródos tömbből a kísérletbe. Nyilvánvalóan szükség van kiterjedt válogatásra és előfeldolgozásra, ami egy sokoldalú, nagy sűrűségű mikroprocesszor beépítését jelenti. Ilyen az intelligens" beültethető monitorozási és vezérlési érzékelőt, biochipnek nevezhetjük.

Szövetjavítás
Ha biochip vonalak mentén fejlett orvosi műszereket fejlesztenének, az jelentősen javíthatná a tanulást, a memóriát irányító elektromos jelek (és vegyi érzékeny ultra-kis eszközök alkalmazása esetén a kémiai jelek) ismereteinket. Ebből az ismeretből, és az érzékelő biochip feladatának a kontrollra fordítva valós, bár távoli lehetőséggé válna, hogy az idegszövetet legalább részben megjavítsák. A fejlett mikroelektronikai kutatási program része A Warwicki Egyetem egyes USA-beli laboratóriumokkal együttműködve olyan problémákat tár fel, amelyek az ultrakisméretű eszközök elektronikus folyamataival, a komplex rendszertervezéssel és a biokompatibilis anyagokkal kapcsolatosak.

A jövő biochip technológiája.
A szilícium-chip forradalom most olyan szakaszba érkezett, ahol a további miniatürizálás és az áramkörök okossága kiterjedt változtatásokat tesz szükségessé az eszközök gyártási módjában, a számítógépes architektúrák tervezésében, sőt a megértés tudományos alapjaiban is és az elektronikus folyamatok kiaknázására. Az ipar most a végéhez ér a nagyméretű integrált áramkörök (LSI) korszakának, amelyben jellemzően egy mikroprocesszort mintegy 64 000 tranzisztorból álló tömbként állítanak elő, amelyeket egy körülbelül négy négyzetmilliméter körüli szilíciumchipen összekapcsolnak. A legkisebb elemek területe és mérete körülbelül két-négy mikrométer. A biochip fejlesztések nagyon nagy léptékű integrált (VLSI) kört jelentenek több millió komponensből álló szaggatott elemek egyetlen chipre csomagolva. 200 angström (20 nm vagy 0,02 µm) méretű egyedi áramköri elemeket fognak használni. Ez körülbelül akkora, mint a sejtanyagban lévő nagy molekulák. A tömeges szilárdtest-fizika számos ötlete és technikája, amely az elmúlt három évtizedben az elektronikában megmaradt, már nem fog működni ebben az ultra-kis léptékben. A szilárdtest mikroáramkörök egy alapvetően fényképészeti eljárással készülnek, amelyet fotolitográfiának neveznek. Először egy több centiméter átmérőjű szilícium ostyát vágnak ki egy kristályból. Ezután vékony, szigetelő szilícium-dioxid-réteget növesztenek a felületére, és fényérzékeny filmmel vonják be, amelyet fotorezisztnek neveznek. A tervezett áramkör mintáját ezután ultraibolya fénysugár vagy – fejlett litográfiában – valamilyen más sugárzás segítségével a fotorezisztre vetítik. Az exponált filmet ezután úgy alakítják ki, hogy feloldják a megvilágított területeket, így nyitott, szigetelő területek mintázata marad. Ezeket pedig maratással távolítják el, általában savakkal, hogy felfedjék az alatta lévő szilícium felületet. Nagyon kis mennyiségű szennyező atom diffundálható a nyitott szilícium régiókba, ha az ostyát egy szabályozott, forró kemencébe helyezzük, amely tartalmazza a szennyezőgázt. Ily módon a kitett szilícium mintája megkapja a kívánt elektromos tulajdonságokat. Az eredmény egy sor sík tranzisztor vagy más áramköri elem. Hasonló eljárást alkalmaznak a fémelektródák lerakására és az áramkörök összekapcsolására szolgáló összekötő utak létrehozására. A fotolitográfia nagyon gazdaságos, mivel egy lapkán nagyszámú azonos áramkör készíthető, mielőtt külön integrált áramkörre vágnák.”

image
36 hét - Fordítás

☝️Van itt egy régi amerikai újság 1980- ból, a biochipekről meg mesterséges intelligenciáról írtak benne! Jó rég volt……vajon mostanra, hogy állnak a technológiával?!🧐

“Elektor, December 1980
fejlett elektronika laboratóriumi és szabadidős célokra

A biochipben rejlő lehetőségek
A biochipben rejlő félvetető technológia olyan szintre hozta a mikroelektronikát, ahol a chipen lévő egyedi tranzisztorok mérete megközelíti a sejtanyagban lévő nagy molekulák méretét. Jogos a feltételezés, hogy a lépték hamarosan elég kicsi lesz ahhoz, hogy olyan áramköröket tervezhessünk, amelyek képesek a mesterséges intelligencia egyszerű formáiba szerveződni. A szondák élő anyagba történő beültetésére újonnan kifejlesztett technikákkal párosulva biológiai rendszereket szimulálhatnak, és bizonyos mértékig képesek is javítani azokat. Az elektronikus rendszerek élő szövetekbe történő beültetésének ötlete nem új keletű. A szívműszerek, például az ismerős pacemaker, mára arra a szintre jutottak, hogy egyszerű mikroprocesszorokat testesítenek meg, hogy jobban hozzáigazítsák őket az egyes szívek sajátos jellemzőihez, és számos laboratórium dolgozik olyan mikroelektronikus hallókészülékeken, amelyek megkerülik a hibás belső fület közvetlenül gerjeszti a hallóideget alkotó idegköteg egy kis részét. Ezek az eszközök apró, több mikrométer átmérőjű elektródákat használnak, amelyeket fotolitográfiával készítenek. Hasonlóképpen lehetséges a látóideg vagy a látókéreg egy pontos részének stimulálása, hogy fényes foltok keletkezzenek a látómezőben. Mikroprocesszor hozzáadásával egy többelektródás rendszerhez lehetséges lehet előfeldolgozásuk és felhasználásuk a látható világ kezdetleges képeinek felépítésére. Az egyéb folyamatban lévő munkák közé tartozik a hibás idegi egységek elektromos stimulálása vagy szabályozása olyan embereknél, akik testük alsó részében vagy az egyik oldalon lebénultak. Az idegrendszer működésének kutatása, beleértve az agyat is, jelentős előnyökkel járt az izgató és szondázó elektronikus technikákban. Mindezeket a fejlesztéseket azonban erősen korlátozta az ultra-kis elektródák és a miniatűr feldolgozórendszerek nagy tömbjének hiánya, amelyek képesek voltak az idegi hálózatok elég nagy részén finom hálóban gerjeszteni és szondázni, és ezt anélkül megtenni, hogy kárt okozna. Eddig az érzékelők vagy túl durvák, vagy túl kevés volt ahhoz, hogy megbirkózzanak az egyes sejtek idegrendszerének összetettségével. Ezeket a problémákat elméletileg meg lehetne oldani a szilícium chipek előállításához használt mikrogyártási technikák kölcsönzésével. De továbbra is fennáll az információ továbbítása, mondjuk egy 100 000 elektródos tömbből a kísérletbe. Nyilvánvalóan szükség van kiterjedt válogatásra és előfeldolgozásra, ami egy sokoldalú, nagy sűrűségű mikroprocesszor beépítését jelenti. Ilyen az intelligens" beültethető monitorozási és vezérlési érzékelőt, biochipnek nevezhetjük.

Szövetjavítás
Ha biochip vonalak mentén fejlett orvosi műszereket fejlesztenének, az jelentősen javíthatná a tanulást, a memóriát irányító elektromos jelek (és vegyi érzékeny ultra-kis eszközök alkalmazása esetén a kémiai jelek) ismereteinket. Ebből az ismeretből, és az érzékelő biochip feladatának a kontrollra fordítva valós, bár távoli lehetőséggé válna, hogy az idegszövetet legalább részben megjavítsák. A fejlett mikroelektronikai kutatási program része A Warwicki Egyetem egyes USA-beli laboratóriumokkal együttműködve olyan problémákat tár fel, amelyek az ultrakisméretű eszközök elektronikus folyamataival, a komplex rendszertervezéssel és a biokompatibilis anyagokkal kapcsolatosak.

A jövő biochip technológiája.
A szilícium-chip forradalom most olyan szakaszba érkezett, ahol a további miniatürizálás és az áramkörök okossága kiterjedt változtatásokat tesz szükségessé az eszközök gyártási módjában, a számítógépes architektúrák tervezésében, sőt a megértés tudományos alapjaiban is és az elektronikus folyamatok kiaknázására. Az ipar most a végéhez ér a nagyméretű integrált áramkörök (LSI) korszakának, amelyben jellemzően egy mikroprocesszort mintegy 64 000 tranzisztorból álló tömbként állítanak elő, amelyeket egy körülbelül négy négyzetmilliméter körüli szilíciumchipen összekapcsolnak. A legkisebb elemek területe és mérete körülbelül két-négy mikrométer. A biochip fejlesztések nagyon nagy léptékű integrált (VLSI) kört jelentenek több millió komponensből álló szaggatott elemek egyetlen chipre csomagolva. 200 angström (20 nm vagy 0,02 µm) méretű egyedi áramköri elemeket fognak használni. Ez körülbelül akkora, mint a sejtanyagban lévő nagy molekulák. A tömeges szilárdtest-fizika számos ötlete és technikája, amely az elmúlt három évtizedben az elektronikában megmaradt, már nem fog működni ebben az ultra-kis léptékben. A szilárdtest mikroáramkörök egy alapvetően fényképészeti eljárással készülnek, amelyet fotolitográfiának neveznek. Először egy több centiméter átmérőjű szilícium ostyát vágnak ki egy kristályból. Ezután vékony, szigetelő szilícium-dioxid-réteget növesztenek a felületére, és fényérzékeny filmmel vonják be, amelyet fotorezisztnek neveznek. A tervezett áramkör mintáját ezután ultraibolya fénysugár vagy – fejlett litográfiában – valamilyen más sugárzás segítségével a fotorezisztre vetítik. Az exponált filmet ezután úgy alakítják ki, hogy feloldják a megvilágított területeket, így nyitott, szigetelő területek mintázata marad. Ezeket pedig maratással távolítják el, általában savakkal, hogy felfedjék az alatta lévő szilícium felületet. Nagyon kis mennyiségű szennyező atom diffundálható a nyitott szilícium régiókba, ha az ostyát egy szabályozott, forró kemencébe helyezzük, amely tartalmazza a szennyezőgázt. Ily módon a kitett szilícium mintája megkapja a kívánt elektromos tulajdonságokat. Az eredmény egy sor sík tranzisztor vagy más áramköri elem. Hasonló eljárást alkalmaznak a fémelektródák lerakására és az áramkörök összekapcsolására szolgáló összekötő utak létrehozására. A fotolitográfia nagyon gazdaságos, mivel egy lapkán nagyszámú azonos áramkör készíthető, mielőtt külön integrált áramkörre vágnák.”

imageimage
Gyula Rácz Profilkép megváltoztatva
36 hét

image

image
36 hét - Fordítás

Kedves Felhasználóink! Tisztelt Közösségi Tagok!

Kérem szépen, hogy Mindenki nézze már meg a ma frissített FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEINKET és az ADATVÉDELMI NYILATKOZAT FRISSÍTÉSÉT!

Ha esetleg valaki nem ért egyet, akkor tegye meg a szükséges intézkedést!

Jogilag ez nagyon fontos és számunkra törvényileg kötelező dolog. Asztali gépen, laptoppon, telefonon legörgetve / alul /mindkettő dolog megtalálható mindig, jobb oldalt, ahol pld. a nyelveket is állítani lehet

a linkek:

FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK

https://www.freebook.hu/terms/terms

ADATVÉDELMI NYILATKOZAT

https://www.freebook.hu/terms/privacy-policy

Köszönet!

Heffner Attila és a FREEBOOK TEAM

image