https://www.bitchute.com/video/KEXk5GKSefuW/

Nincs mit hozzáfűznöm,,,,

Ők már elvetették a "kockát"

Egészségügyi ellátó és kórházi helyzet - MAGYARORSZÁG 2024. 01. 17.

1 . A kórházi adósságot csak az ellátás csökkentésével lehet megelőzni...

"Ha az adósságoptimalizálásra kellene törekedniük, a betegszámot és a munkatársak létszámát is csökkenteni kellene, az ellátásokat pedig vissza kellene vágni."

A magyar állam nem olyan szinten finanszírozza az ellátást, mint amilyen minőségű és mennyiségű ellátásra szükségük van az embereknek – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója.

A Bethesda is folyamatosan túllépi a kapacitáskereteit, mert sokféle egyedi ellátást is végez, ezért ha az adósságoptimalizálásra kellene törekedniük, a betegszámot és a munkatársak létszámát is csökkenteni kellene, az ellátásokat pedig vissza kellene vágni.

"A folyamat történelmi erénye, hogy a paraszolvenciát kiiktatta a rendszerből. Ezt nem lehet eléggé dicsérni. A paraszolvencia magas szinten volt káros a morálra, a betegutakra, mindenre. De az, ahogy megszüntettük a mostani béremeléssel, az új jogszabályokkal, annál jobban is meg lehetett volna szüntetni, hiszen a teljesítményelem a bérekben nem jelenik meg. Voltak olyan elképzelések, amelyekben ez is szerepelt, de sajnos nem ezt fogadták el. Ebben a Magyar Kórházszövetségnek más volt a véleménye, mint ami a végén a megoldás lett" – részletezte Velkey György. Nem is nyugodtak bele, "nem is szabad", mert a motivációhiány baj, és az jött létre most az egyén szintjén. Szerinte ezt még "reparálni kell". A tavalyi béremelési lépcsővel az orvosbérek emelkedtek, a nővérbérek emelkedése háttérbe szorult és késett fél évet, ez a kórházi belső világot, a munkatársak közötti hangulatot jelentősen lerontotta" – mondta a Magyar Kórházszövetség elnöke.

/ Ez a szöveg a PHARMINDEX Online weboldalról másolva. /

***

2. A márciusi béremelés csak ahhoz lesz elég, hogy a rendszerben tartsa a szakdolgozókat, akik munkaterhelését még inkább fokozza, hogy januártól csak kivételes esetben alkalmazhatnak a kórházak bérnővéreket – fogalmazott az Indexnek Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke tisztázta, mennyi kollégájukat érintette a változás.
Még 2022 végén jelent meg az a jogszabály, miszerint idén januártól a kórházakban már csak alkalmazotti jogviszonnyal lehet foglalkoztatni egészségügyi szakdolgozókat, munkaerő-kölcsönzéssel vagy egyéni közreműködői szerződések útján csak kivételes esetekben van 2024-től erre az intézményeknek lehetősége. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke lapunknak erre úgy reagált, hogy ugyan szakmailag nem támogatták a bérnővérek alkalmazását, ez most okozhat fennakadásokat.

Az év végén megjelent végrehajtási rendelet szerint, ha az ellátási érdek megkívánja, az intézménynek a bérnővérek foglalkoztatására heti 12 órában van lehetősége az irányító kórház, illetve az OKFŐ engedélyével. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke az Indexnek elárulta, hogy javaslatukra változtatták meg a korábbi indítvány szerinti 8 óráról, annak érdekében, hogy a 12 órás műszakok ne legyenek megbontva.


A szakmában feszültséggel járt
Mint Soós Adrianna rámutatott, a kormány célja az, hogy ez a forma jelentéktelenné váljon az ellátórendszerben, amivel bizonyos szempontból egyet tudnak érteni. „A beteg számára is előnyösebb, az intézmények pedig jobban meg tudják tervezni az állandó dolgozókkal az osztályok működőképességéhez a minimumlétszám felállítását” – részletezte.

„Egy intézményi környezet szakmai elvárásaihoz – például speciális szakmai protokollhoz, eljárási rendekhez, vagy a helyi eszközhasználathoz – egy munkavállalónak 1-2 hónapba telik alkalmazkodni, ezért a kamara betegbiztonsági szempontból kockázatosnak tartotta, hogy egyes intézmények időszakosan bedolgozó nővérekkel mentesítik a túlmunka alól az alkalmazottakat” – jegyezte meg Balogh Zoltán.

Soós Adrianna elmondása szerint a korábbi helyzet sok feszültséget okozott az alkalmazásban álló és a heti 1-2 alkalommal bedolgozó nővérek között, ugyanis amíg a betegellátás felelőssége az előbbit terheli, az utóbbi vállalkozóként magasabb óradíjat kapott kézhez vállalkozóként. „Ugyanakkor sok nyugdíjas visszadolgozott így a rendszerbe, akiknek januártól már csak a nyugdíj szüneteltetésével van erre lehetősége. Vannak olyanok is, akik szabadnapjukon vállaltak számlázva kórházi munkát” – ismertette a FESZ vezetője. Megjegyezte, hogy kollégáik többsége így is túlterhelt, a havi 174 munkaóra helyett nagy részük 240 órát teljesít. Sokak számára a kötetlenebb foglalkoztatási forma vonzóbb volt, ami után sem társadalombiztosítás, sem fizetett szabadság nem jár.

Nem mindenhol volt bérnővér
Általánosságban a kórházak kiadásainak 40 százalékát teszi ki a bérek kifizetése, de a Medicina konferenciáján is elhangzott, hogy egyes intézményeknél ez az akár 70-80 százalékot is eléri. „Ugyanakkor az is kijelenthető, hogy a bérnővérek alkalmazása az intézmények számára is jelentős kiadási teherrel járt, hiszen a szolgáltatásra kötött szerződések áfatartalmát nem tudták visszaigényelni, valamint a munkavállalók utáni bértámogatásoktól is elestek” – fűzte hozzá Balogh Zoltán.

„A humánerőforrás-hiánnyal küzdő egészségügyben a megoldást az jelentené, ha az állami ráfordítás nem az uniós átlag felét tenné ki” – értékelte. A régiós összevetésről szólva a kamara elnöke úgy véli, az is problémát jelenthet, hogy az EU-s direktíva szerint féléves összevetésben nem haladhatja meg a heti 60 órát a szakdolgozók munkaideje. A jogszabály szerint az egészségügyben a heti 48 órán túl még plusz 12 óra foglalkoztatásra van lehetőség. „Korábban a kollégák 80-90 százaléka vállalta a 40 éves munkaviszonyon felüli alkalmazást, fontos lenne számukra olyan feltételeket biztosítani, hogy tovább maradjanak a rendszerben” – szögezte le a kamara elnöke. Balogh Zoltán arra is kitért, hogy a 2018–2019-es évtől dolgoznak személyes közreműködői szerződéssel szakdolgozók az egészségügyben, amit a kamara ugyan nem támogatott, de a humán erőforrás miatt elfogadták ennek létjogosultságát.

A szakma visszajelzése alapján becsléseink szerint az ország 80-85 százalékán nem foglalkoztattak bérnővéreket.

Elsősorban a nagy forgalmú közép-magyarországi, főleg budapesti centrumkórházakban, egyetemi klinikákon próbálták ezen a módon pótolni a hiányzó munkaerőt szinte minden szakterületen, a sürgősségi és akut betegellátásban, a felnőtt- és gyermekgyógyászatban egyaránt – mondta az Indexnek Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke.


Ami nagyobb fennakadást okozott
Azt illetően, hogy ez összefüggésben állhat-e az NNGYK honlapján a napokban közölt kórházi részlegek működésének szüneteltetésével, a kamara elnöke úgy fogalmazott, hogy mivel ezer alatti bérnővérlétszámról van szó, inkább a tavalyról megmaradt szabadságok kiadása okozhat az intézményekben ellátási nehézségeket.

A Független Egészségügyi Szakszervezet elnökének tájékoztatása szerint 15-20 nap maradt meg a szakdolgozók többségének év végére, amiket már nem lehetett tovább görgetni, emiatt január közepéig a betegellátásban lehetnek fennakadások.

Itthon is meglenne a létszám
Soós Adrianna hangsúlyozta: az alapvető gondot a munkaerőhiány jelenti, amit csak az oldhatna meg, ha a szakképesítés megszerzése után nem csak minden negyedik pályakezdő lenne hajlandó az egészségügyben dolgozni. Úgy véli, a márciusban esedékes béremelés ehhez kevés lesz. Egy fiatal számára a felelősséget jelentő, magas szaktudást igénylő, fizikailag és mentálisan is megterhelő hivatás nem lesz vonzó addig, amíg más területen érettségivel magasabb fizetésért lehet elhelyezkedni. A FESZ képviselője szerint az elvándorlás akkor lesz megállítható, ha az osztrák bérek legalább 60 százalékát megkapják.

Az érdekvédő arról is beszélt lapunknak, hogy Magyarországon rendelkeznek annyian szakdolgozói képzettséggel, akiknek a beforgatásával bőven lenne megfelelő számú egészségügyi alkalmazott.

Mint a kamara elnöke megjegyezte: jelenleg 30 ezer fős humánerőforrás-hiányról van szó. Soós Adrianna erre reflektálva elmondta, hogy az elmúlt 30 évben legalább kétszer annyian szereztek szakképesítést, mint amennyien most a hazai szakellátásban dolgoznak, és csupán harmaduk lehet külföldön.

Balogh Zoltán ezzel szemben úgy véli, hogy a magas szaktudást igénylő, intenzív terápiás, műtéti asszisztencia, az ápolási ellátás területén a '90-es évekhez hasonló létszámú szakembergárda felállításához az itthon tartózkodó pályaelhagyók között sincs elegendő szakképzett kollégájuk. / INDEX/

A leköszönő Országos Bírói Tanács elnöke reméli, hogy egy bíró sem indult politikai motivációkkal a választáson
2024. január 16.

Megválasztották nemrég az Országos Bírói Tanács (OBT) 14 új tagját: a tizennégy tag közül hét bíró dolgozik járásbíróságon, hatan törvényszéken, egy bíró a Győri Ítélőtáblán. A tizenötödik tag a Kúria mindenkori elnöke, azaz Varga Zs. András. A Szabad Európa a hat év után leköszönő szervezet elnökével, Matusik Tamással készített interjút, amiben Matusik azt mondta, hogy nem örül annak hivatalból, hogy az új összetételű OBT-be bekerült egy törvényszéki elnök, „hiszen magát a konstrukciót továbbra sem tartom egészségesnek, elvi szinten sem tartottam annak. De a tanács nagy része nem ilyen emberekből fog állni.”

A leköszönő magyar bírói tanács munkáját jól jelzi, hogy a Nemzetközi Bírói Egyesült nekik ítélte oda 2023-ban a bírói függetlenségért járó díjat. A díjátadón kiemelték, hogy a magyar bírói tanács minden esetben fellépett a demokratikus értékek védelme érdekében. „Magyarország azon kevés országok egyike volt, ahol új módon kérdőjelezték meg az igazságszolgáltatás függetlenségét, ami aztán modellként szolgálhatott más országok számára” – mondta a díj átvételekor Matusik Tamás, az OBT elnöke.

A Szabad Európa rákérdezett arra, hogy az új bírói tanács tagjainak megválasztásakor érzékelt-e „a kormány fellépései következtében fellépő dermesztő hatást, chilling effectet”, mire Matusik azt mondta, nem, és bízik abban, hogy „egy olyan bíró sem indult a választáson, aki bármilyen politikai motiváció alapján tett így. Láttunk baljós előjeleket, azokat mi végig kommunikáltuk. Igyekeztük a bírói kar figyelmét is felhívni ezekre, és a bírók meghozták a döntésüket.”

Arra a felvetésre, hogy a megelőző hat évben kénytelenek volt-e politikai szempontokat is figyelembe venni, Matusik azt válaszolta: „Nem. Pont erről beszélek, ez volt a nagy értékünk, hogy hivatásrendi testületként képesek voltunk arra, hogy csak szakmai szempontokat érvényesítsünk, akár tetszett ez a politikának, akár nem. Nyilván láttuk, hogy mikor nem tetszik. Én magam is láttam, amikor szembejött velem négyszáz lejárató tartalmú cikk, tévéspot vagy közlemény egy hónap alatt. Ugyanakkor mi csak szakmai szempontok szerint jártunk el mind a hatásköreink gyakorlása során, mind a kommunikációnkban, mind a nemzetközi kapcsolataink alakításakor.” / forrás: TELEX/

Fotó- 2020 főbíró választás