#hit

A február BARABÁS MIKLÓS (1810 - 1898) festőművész hónapja: születésének is, halálának is évfordulója.
Ő az az első olyan festő, aki a művészetéből élt meg. Ideje is volt, mert az életének kezdete eléggé küzdelmes volt: Erdélyben született egy sokgyermekes családban. A nagyenyedi kollégiumban a társairól rajzolt képeiért kapott jelképes összegekért tudta megélhetését biztosítani.Tanárainak feltűnt tehetsége, s javasolták neki, hogy művészeti iskolában tanuljon tovább. Volt még egy nagyszerű adottsága: bámulatos vizuális emlékező tehetséggel volt megáldva, még évtizedek múlva is le tudta rajzolni a megfigyelt személyt! A képzőművészet minden csínyját-bínyját megtanulta, készített olajfestményt, rajzokat, akvarelleket, élet- és tájképeket, irodalmi lapokat, könyveket illusztrált, nem tartotta rangon alulinak boltcégérek készítését sem. Megtanult fényképezni is.
Elsősorban a portréfestészetben élte ki magát. Korának szinte minden jelentős alakját megörökítette, írókról, művészekről, politikusokról készített képeket. Sok modelljével bensőséges, meleg baráti viszonyt ápolt (pl. Vörösmarty, Arany, stb. Görgei fiának keresztapja lett). Elmondhatjuk, neki a történelem ült modellt, a szabadságharc szereplőit is ő általa ismerjük. A tankönyvekben látott arcképek főleg az ő ábrázolásai. Reviczki Gábor költő egyik versében így ír róla:
"És hogy csodálják késő unokák:
Megfested korod arcképcsarnokát."
Barabás Miklós több mint 5000 alkotásból nagyon sok látható múzeumainkban, nemcsak idehaza, de sok erdélyi múzeumban is.

Kémcsőbe zárt harag
Elmer Gates professzor a washingtoni egyetem pszichológiai laboratóriumában érdekes biokémiai kísérleteket folytatott.
Kimutatta, hogy az emberi szervezetben lelki hatások, érzelmek következtében mérgek termelődnek.
A professzor a következő kísérletet végezte el: cseppfolyós levegő elpárologtatásával
-271 Celsius-fokra hűtött le kémcsöveket,
s aztán különböző lelkiállapotban lévő egyének leheltek az üvegcsövekbe.
Pár perc után az egészséges és normális lelkiállapotú ember kilégzésének párája színtelen cseppek formájában csapódott le a lehűtött üvegcső falára.
De ha a kísérleti alany erős haragot érzett abban az időpontban, a lecsapódó folyadék nem színtelen, hanem barna színű lett, bánat esetén szürke, lelkiismeret-furdaláskor pedig rózsaszín.
A csapadéknak természetesen nemcsak a színe, hanem a kémiai összetétele is más és más volt.
A kísérletek folyamán Gates professzornak lassanként elegendő ilyen anyag állt rendelkezésére ahhoz, hogy tengeri malacokkal végezhessen kísérleteket.
Amikor a barna anyagot beoltotta a kísérleti állatba, az eleinte rendkívül ingerlékeny lett, majd valóságos dührohamot kapott, fogaival nekiesett a ketrec falának.
Gates többször megismételte a kísérleteit, és az eredmények reprodukálhatók voltak. Annak az embernek a leheletéből kiválasztott méreg, akiben erős gyűlölet tombolt, a kísérleti állatokat nyomban megölte.
A professzor megállapította, hogy tíz percig tartó erős gyűlölet elegendő mérget tartalmaz ahhoz, hogy azzal több személyt el lehessen pusztítani. Ez a méreg egyike a legerősebbeknek, amelyet a tudomány ismer.
A gyűlölet salakja
Az ember szervezete felszívja az érzelmek, gondolatok hatására képződő mérget, és így önmagát mérgezi meg vele. Ezek a mérgek éppúgy, mint a hormonok, már a legparányibb mennyiségben is igen hatásosak, és salakként gyülemlenek fel a szervezetben.
Valahányszor haragszunk vagy gyűlölködünk, a szervezetünk mérget választ ki. Ezt a mérget kétségtelenül az ellenségnek szánjuk. Azonban az ember ilyenkor önmaga esik áldozatul, ha nem korlátozza rosszindulatú érzéseit.
Érdekes dr. Vasant Lad közlése, mely szerint az elfojtott mohóság, birtoklási vágy a szívre és a lépre is hatással lehet, az elfojtott félelem és szorongás a veseműködésre, de megváltoztathatja a vastagbél flóráját is.
Ennek eredményeképpen a has a képződő gázoktól felfúvódik és fájdalmat okoz (ezt a fájdalmat össze lehet téveszteni a szív- és májbántalmakkal).
Az elfojtott érzelmek az immunrendszerre is hatnak, és ez allergiás reakciókhoz vezethet (por-, virágpor-, ételallergia stb.). Gates professzor kísérleteiből az is kiderült
– s megállapítását már sokan igazolták -, hogy a jó hangulat a szervezet számára rendkívül hasznos kémiai anyagokat állít elő, például endorfinokat, amelyek morfinszerű, fájdalomcsillapító vegyületek.

És a második rész:

Sziasztok!
A kvantumfizika egyszeregye: