Igaz, vagy Hamis? Rémhírterjesztéses perem története - 2021-2024.
Igaz, vagy Hamis? Rémhírterjesztéses perem története - 2021-2024.

Heffner Attila - Spiritual Televízió 366. adás
2024.02.22.

*****

A segítségre szoruló család számlaszáma:

Számlatulajdonos: Szlaukó Lászlóné
Erste Bank 11600006 00000001 96705646

A támogatók nevét - kérésükre - folyamatosan fel fogjuk tüntetni...

Eddigi támogatók:

Dr. Matyijcsik Sándor /alapító /
Kovács Judit Ilona
Dr. Pócs Alfréd,
G. Pongrácz,
Bosák József és NEJE
Hontvári Anna
Zönyi Csaba

***

Közösségi Csatornánkon várjuk Önt szeretettel!
regisztráció:
https://www.freebook.hu/

Köszönjük, ha megosztja a filmet /ez is nagy segítség!!!!!!!/
és köszi, ha támogatja a mi közösségi működésünket is az adományával itt /katt!/:

https://www.spiritualtv.eu/tamogatas/

Saját filmes szerverünk és WEBOLDALUNK:
https://www.spiritualtv.eu

FACE KÖZÖSSÉGÜNK:
https://www.facebook.com/groups/2846730565383415

Kapcsolat:

spiritualtv@protonmail.com
hefisaman@hotmail.com

Heffner Attila - ügyvezető

Találtam...

Ma az ABC-ben, az élelmiszerpolcok előtt álldogált egy kb. 2 méter magas, vékony fiú, mikor valaki megrángatta a kabátujját. Egy aprócska nénike volt, aki felnézett rá, és így szólt: - Levenné nekem azt a konzervet, ott a legfelső polcról? A srác készségesen teljesítette a kérést, mire az idős hölgy kedvesen megkérdezte:- Mondja kedves fiatalember! Magának meg nem kell valami innen alulról..? 😁😁😁

Az utolsó maradék

"Az Egyetemes Szerzet tehát az emberiség bukásának első másodpercétől kezdve a süllyedő ember mellé szegődött, hogy vele legyen az idegenben, és segítségére legyen az igaz út újra-megtalálásának minden önkéntelen, őszinte kísérleténél.
Van egy végtelen szegletkő, mely megváltoztathatatlan. Ha valaki ezt a szegletkövet „Krisztusnak” nevezi, akkor teljesen igaza van - ha tökéletesen lemond minden dogmáról és misztikáról, a teológia kapujának e két oszlopáról, amelyen keresztül már az emberek végeláthatatlan sora haladt át az Istentől-elidegenedés felé. Ez a kapu az emberek millióin ütött már csaknem gyógyíthatatlan sebeket."

Jan van Rijckenborgh – Catharose de Petri
Samballa szerzete
https://rozsakereszt.hu/tudast....ar/konyvek/samballa-

Febr. 23-án hunyt el SÁNDOR MÓRIC (1803 - 1878) európai hírű lovas, úszó és vadász, akit mindenki csak "ördöglovas"-ként emlegetett. Hajmeresztő lovasbravúrjairól híresült el. Hosszú lenne most elsorolni, milyen extrém dolgokat művelt, egyet említek csak, amiről különleges melléknevét is kapta. Angliában történt az eset, hogy fogadásból sikerült betörnie egy kezelhetetlennek hitt lovat. Ekkor a ló gazdája hitetlenkedve így kiáltott fel: "Ez nem ember, ez egy ördög!" Ezután Londonban, Bécsben, Pesten szájról szájra terjedt az ördöglovas legendája.
Pedig ezt a gyermek Móric láttán senki sem merte volna megjósolni; vézna, sovány gyerek lévén, apja a lovak közelébe sem engedte. Apja halála után viszont 17 évesen, a birtok örököseként a lovak lettek szenvedélyének tárgyai. Mellette azért tanult, képezte magát, nyelveket tanult, még zenét is szerzett. Az ifjú gróf megbízható, komoly jellem volt, soha nem ivott, nem kártyázott, és nem voltak pikáns kalandjai.
Az 1820-as, -'30-as években még szenvedélyesen érdeklődött a reformkor modernizációs törekvései iránt, olyannyira, hogy Angliában elkészíttette a kor leghíresebb mérnökével az első Lánchíd tervét - Széchenyivel egyébként ekkor még jó barátságban volt, a grófnak ő vetette fel először egy Budát és Pestet összekötő híd ötletét. Olvasva az életét, arra a véleményre jutottam, hogy ő lehetett volna a második Széchenyink (sok mindenben azonos nézeteket is vallottak). Csakhogy időközben megnősült, s nem más lett az apósa, mint a hírhedt Metternich kancellár! Így aztán érthető, hogy az 1848-as eseményekben sem vett részt. Egyre inkább kivonult a közéletből, csak a lovaknak élt. Hajmeresztő mutatványai miatt számtalanszor tört el a kulcscsontja és a bordái, rengeteg agyrázkódása volt, hihetetlenül sokszor kificamodott a térde. Egy lovasbalesetben a feje olyan súlyosan megsérült, hogy 1850-es bécsi tartózkodása során elméje elborult. Dühöngései miatt meg kellett kötözni, és egy prágai elmegyógyintézetbe vitték, ahonnan néhány év múlva hazaengedték. Ezután csak a ménesével foglalkozott, vadászott, emlékeinek élt. Társszerzőként még könyvet is írt: Hazai vadászatok és sport Magyarországon. Öreg korára újra úrrá lett rajta az elmebaj, így élete hátralevő részét a döblingi elmegyógyintézetben élte le - akárcsak korábbi barátja, Széchenyi.
Emlékét a népi emlékezet is megőrizte, film és operett is készült róla. Bajnán, ahol élt, pusztulásnak indult kastélyát rendbehozták, benne állandó kiállítás nyílt életéről.

Febr. 23-án hunyt el SÁNDOR MÓRIC (1803 - 1878) európai hírű lovas, úszó és vadász, akit mindenki csak "ördöglovas"-ként emlegetett. Hajmeresztő lovasbravúrjairól híresült el. Hosszú lenne most elsorolni, milyen extrém dolgokat művelt, egyet említek csak, amiről különleges melléknevét is kapta. Angliában történt az eset, hogy fogadásból sikerült betörnie egy kezelhetetlennek hitt lovat. Ekkor a ló gazdája hitetlenkedve így kiáltott fel: "Ez nem ember, ez egy ördög!" Ezután Londonban, Bécsben, Pesten szájról szájra terjedt az ördöglovas legendája.
Pedig ezt a gyermek Móric láttán senki sem merte volna megjósolni; vézna, sovány gyerek lévén, apja a lovak közelébe sem engedte. Apja halála után viszont 17 évesen, a birtok örököseként a lovak lettek szenvedélyének tárgyai. Mellette azért tanult, képezte magát, nyelveket tanult, még zenét is szerzett. Az ifjú gróf megbízható, komoly jellem volt, soha nem ivott, nem kártyázott, és nem voltak pikáns kalandjai.
Az 1820-as, -'30-as években még szenvedélyesen érdeklődött a reformkor modernizációs törekvései iránt, olyannyira, hogy Angliában elkészíttette a kor leghíresebb mérnökével az első Lánchíd tervét - Széchenyivel egyébként ekkor még jó barátságban volt, a grófnak ő vetette fel először egy Budát és Pestet összekötő híd ötletét. Olvasva az életét, arra a véleményre jutottam, hogy ő lehetett volna a második Széchenyink (sok mindenben azonos nézeteket is vallottak). Csakhogy időközben megnősült, s nem más lett az apósa, mint a hírhedt Metternich kancellár! Így aztán érthető, hogy az 1848-as eseményekben sem vett részt. Egyre inkább kivonult a közéletből, csak a lovaknak élt. Hajmeresztő mutatványai miatt számtalanszor tört el a kulcscsontja és a bordái, rengeteg agyrázkódása volt, hihetetlenül sokszor kificamodott a térde. Egy lovasbalesetben a feje olyan súlyosan megsérült, hogy 1850-es bécsi tartózkodása során elméje elborult. Dühöngései miatt meg kellett kötözni, és egy prágai elmegyógyintézetbe vitték, ahonnan néhány év múlva hazaengedték. Ezután csak a ménesével foglalkozott, vadászott, emlékeinek élt. Társszerzőként még könyvet is írt: Hazai vadászatok és sport Magyarországon. Öreg korára újra úrrá lett rajta az elmebaj, így élete hátralevő részét a döblingi elmegyógyintézetben élte le - akárcsak korábbi barátja, Széchenyi.
Emlékét a népi emlékezet is megőrizte, film és operett is készült róla. Bajnán, ahol élt, pusztulásnak indult kastélyát rendbehozták, benne állandó kiállítás nyílt életéről.

Febr. 23-án hunyt el SÁNDOR MÓRIC (1803 - 1878) európai hírű lovas, úszó és vadász, akit mindenki csak "ördöglovas"-ként emlegetett. Hajmeresztő lovasbravúrjairól híresült el. Hosszú lenne most elsorolni, milyen extrém dolgokat művelt, egyet említek csak, amiről különleges melléknevét is kapta. Angliában történt az eset, hogy fogadásból sikerült betörnie egy kezelhetetlennek hitt lovat. Ekkor a ló gazdája hitetlenkedve így kiáltott fel: "Ez nem ember, ez egy ördög!" Ezután Londonban, Bécsben, Pesten szájról szájra terjedt az ördöglovas legendája.
Pedig ezt a gyermek Móric láttán senki sem merte volna megjósolni; vézna, sovány gyerek lévén, apja a lovak közelébe sem engedte. Apja halála után viszont 17 évesen, a birtok örököseként a lovak lettek szenvedélyének tárgyai. Mellette azért tanult, képezte magát, nyelveket tanult, még zenét is szerzett. Az ifjú gróf megbízható, komoly jellem volt, soha nem ivott, nem kártyázott, és nem voltak pikáns kalandjai.
Az 1820-as, -'30-as években még szenvedélyesen érdeklődött a reformkor modernizációs törekvései iránt, olyannyira, hogy Angliában elkészíttette a kor leghíresebb mérnökével az első Lánchíd tervét - Széchenyivel egyébként ekkor még jó barátságban volt, a grófnak ő vetette fel először egy Budát és Pestet összekötő híd ötletét. Olvasva az életét, arra a véleményre jutottam, hogy ő lehetett volna a második Széchenyink (sok mindenben azonos nézeteket is vallottak). Csakhogy időközben megnősült, s nem más lett az apósa, mint a hírhedt Metternich kancellár! Így aztán érthető, hogy az 1848-as eseményekben sem vett részt. Egyre inkább kivonult a közéletből, csak a lovaknak élt. Hajmeresztő mutatványai miatt számtalanszor tört el a kulcscsontja és a bordái, rengeteg agyrázkódása volt, hihetetlenül sokszor kificamodott a térde. Egy lovasbalesetben a feje olyan súlyosan megsérült, hogy 1850-es bécsi tartózkodása során elméje elborult. Dühöngései miatt meg kellett kötözni, és egy prágai elmegyógyintézetbe vitték, ahonnan néhány év múlva hazaengedték. Ezután csak a ménesével foglalkozott, vadászott, emlékeinek élt. Társszerzőként még könyvet is írt: Hazai vadászatok és sport Magyarországon. Öreg korára újra úrrá lett rajta az elmebaj, így élete hátralevő részét a döblingi elmegyógyintézetben élte le - akárcsak korábbi barátja, Széchenyi.
Emlékét a népi emlékezet is megőrizte, film és operett is készült róla. Bajnán, ahol élt, pusztulásnak indult kastélyát rendbehozták, benne állandó kiállítás nyílt életéről.