Klasszikus jelenet a régi szép időkből, főszerepben Markos György, Nádas György, Boncz Géza és Katona János

Klasszikus jelenet a régi szép időkből, főszerepben Markos György, Nádas György, Boncz Géza és Katona János

Isten gyermeke

Annyira szerencsés vagyok! Reggel felébredtem, láthattam felkelni a Napot. Hallottam a rigót fán énekelni, tudok állni és sokszor térdepelni.

Tudok mit enni, van hol aludnom,
voltam ideges, de ma már lenyugszom. Érzem, hogy simogat a szél, a levél itt szemben, hozzám beszél.

Nem vagyok gazdag, mégis milliomos vagyok, mert időm mint a tenger, a létemmel örök nyomot hagyok. Nem halok meg soha. Örökkön- örökké élek. Rég tudom a titkot, test elmúlik, de halhatatlan a lélek.

Nem akarok tőletek "nagyurak" semmit se kérni, csak egyet: Hagyjatok békén engem élni.

Nem bántottam senkit és soha nem is fogok, nem leszek rabszolga se,
hisz elmém szabad és gondolkodni tudok.

Nincs joga senkinek, hogy ezt tőlem elvegye, hisz ugyanolyan vagyok mint más:
Isten Földre született gyermeke.

(Dóró Sándor verse)

Attila nagyon sok igazságot mond, igaz indulatosan, de szerintem nagyon jól beszélt! Igaza van!
https://www.facebook.com/10007....6324862138/videos/14

Volt valaki, akinek ugyanaznap van a születésnapja és halála napja is márc. 12-én: PAULAY EDE (1836 - 1894) színész, rendező, dramaturg, színészpedagógus, műfordító, színháztörténész, színházigazgató.
Szülei egyházi pályát szántak neki, de ő a színház világát választotta. Szigligeti Ede halála után ő lett a Nemzeti Színház igazgatója, majd főigazgatója. A Színitanoda alapításától kezdve tanára, titkára, igazgatója volt. Legnagyobb érdeme marad a régebbi magyar drámai irodalom fölelevenítése, nyelvi korszerűsítése. A világirodalom klasszikusain kívül sokat tett a magyar drámáért, nemcsak a legismertebbeket mutatta be (Csiky Gergely valamennyi darabját műsorra tűzte), a kezdők műveit is megismertette a közönséggel. Élete fő művének tartják Madách drámája, Az ember tragédiája átdolgozását és első bemutatását 1883-ban. (A szept. 21-i ősbemutató emlékére van 1984 óta a MAGYAR DRÁMA NAPJA).

,, Ha a zene hatásairól beszélünk, elsősorban azt szoktuk kiemelni, hogy érzelmeket hoz létre, illetve felerősít vagy éppen elcsendesít. A zene hatása ennél még több: érzelmeinken keresztül a testünkben is változásokat idézhet elő.

A zenével foglalkozó vizsgálatok tanúsága szerint azok a zenedarabok, amelyeket lassú tempó (40–72 metrum) jellemez, és dallamos, kissé romantikus hangvételben szólalnak meg, általában a vizsgálati alanyok ellazulását eredményezik: a pulzusszámuk csökken, a vérnyomásuk alacsonyabb lesz, izmaik elernyednek. A zene tehát szedatív, relaxáló hatást fejtett ki a szervezetükre.

Ellenben a gyors tempójú (100-as metrum feletti), feszes ritmikájú és az optimálisnál nagyobb hangerővel lejátszott muzsika általában stimulálja a szervezetünket, vagyis szaporábbá válik a szívverésünk és a légzésünk, emelkedhet a vérnyomásunk. A stimuláló zene tehát szimpatikus idegrendszeri aktivitást vált ki a testünkben – ez részben akkor jelentkezik, amikor a szervezetünk nagy erőfeszítésre (például menekülésre) készül fel, vagyis lényegében egyfajta stresszreakciót élünk át.

Karajan magánrepülőgépe

Természetesen ezek az összefüggések tovább árnyalhatók, és több mint száz vizsgálat áll rendelkezésünkre mind a zenehallgatásnak, mind pedig az aktív zenélésnek a testre gyakorolt hatásairól. A leggyakrabban vizsgált pszichofiziológiai válaszok leginkább a szívritmus és a pulzusszám fent említett méréséhez kapcsolódnak, illetve a vérnyomás változásának nyomon követése mellett a bőrellenállást, a különböző biokémiai reakciókat és a vér oxigénszintjének változását is meg szokták figyelni.

A vér oxigénszintjei
Shutterstock

Kedvenc példám egy 1977-ben végzett kutatás, amikor is Herbert von Karajan osztrák karmester testi reakcióit vizsgálták két igen eltérő szituációban. Miközben teljes átéléssel vezényelte Beethoven III. Leonóra-nyitányát, a pulzusszáma jóval magasabb volt, mint amikor a magánrepülőgépét vezetve landolt a reptéren, pedig ez utóbbi esemény sem nevezhető stresszmentesnek.
A „chills” hatás

A zene által kiváltott hatásokat vizsgálva a kutatók felfigyeltek egy olyan jelenségre, ami jól megfigyelhető élettani reakciókat vált ki a testünkből. Ezt zenei „chills” (borzongás) vagy helyenként „thrills” (izgatottság) hatásnak is nevezi a szakirodalom. Talán a magyar fordítás megtévesztő, de alapvetően pozitív élményről van szó.

Magam is nagyon sokszor átéltem a zenei „chills” érzését, mégis az egyik legemlékezetesebb élményem tizenéves koromban történt. Bementem egy hanglemezboltba, hogy megvásároljam Csajkovszkij b-moll zongoraversenyét. Sajnos éppen nem volt kapható, de miután az eladó megtudta, hogy hegedülni tanulok, előkapott egy bakelit korongot, és feltette Mendelssohn e-moll hegedűversenyének első tételét.

Szinte földbe gyökerezett a lábam, olyan csodálattal vegyes izgalom vett erőt rajtam. Éreztem, hogy a felcsendülő dallam szépsége átjárja az egész testemet. Hogy pontosan mikor éljük át a chills-hatást, nem lehet előre megjósolni. Valószínűleg akkor, ha zene hallgatása során hirtelen kielmekedő esztétikai élményben van részünk.

A „chills” többnyire stimulatív jellegű testi reakciókat vált ki, mint általában az erős pozitív-élmények: felgyorsul a szívverésünk, megnövekszik a bőrellenállás, felgyorsul a légzésünk. A „chills” néhány másodpercig, de akár egy percig is eltarthat.

A gyógyító zene❤️🩷🧡💛💚💙🩵💜

Jogosan merül fel a kérdés, hogy ha a zenehallgatás, az aktív zenélés vagy éneklés többé-kevésbé képes kontrollálható testi változásokat okozni, talán sikerrel alkalmazható bizonyos típusú betegségek kezelésének elősegítésére is. A célzott zeneterápiás foglalkozások során a szedatív, nyugtató zene szerepet játszhat a stresszel és a szorongással kapcsolatos megbetegedések gyógyításában is, ahol a magas fiziológiai arousal szint (a túlzott szimpatikus idegrendszeri aktivitás) csökkentése fontos szempont.

Végül pedig számos kutatás tanúskodik arról, hogy mind a zenehallgatás, mind az aktív zenélés hatással lehet az immunrendszerünk működésére is. Daisy Fancourt, a londoni Royal College of Music kutatója nemrég bizonyította, hogy depressziós betegeknél hat hét rendszeres zenei foglalkozás – a résztvevők dobolni tanultak – jelentős mértékben csökkentette a fontos stresszhormon, a kortizol nyálban mért szintjét. Továbbá egyéb hormonok vizsgálata során megállapították, hogy a beavatkozás növelte az immunrendszer aktivitását." 🙂

/ Forrás: HVG Extra -Pszichológiai magazin/

"A főiskola első napján a professzorunk bemutatta magát, majd megkért minket, hogy mutatkozzunk be valakinek, akit eddig nem ismertünk. Felálltam, körülnéztem, amikor valaki enyhén megérintette a vállam. Hátrafordultam, és egy ráncos, öreg hölgy nézett rám mosolyogva, beragyogva ezzel az egész osztályt. Így szólt:

- Szia jóképű. A nevem Rose. 87 éves vagyok. Megölelhetlek?

Nevettem, és lelkesen válaszoltam:
- Még szép, hogy meg!

Erre ő barátságosan megszorongatott.

- Miért van ön a főiskolán, már ilyen fiatal, ártatlan korban?- kérdeztem. Viccesen azt válaszolta:

- Azért vagyok itt, hogy találjak egy gazdag férjet, megházasodjak, és gyerekeket csináljak.

- De most komolyan- mondtam. Kíváncsi voltam, mi motiválta őt, hogy egy ekkora kihívást vállaljon ennyi idősen.

- Mindig arról álmodtam, hogy befejezem a főiskolát és végre eljött az ideje!- mondta.

Az órák után elsétáltunk a társalgóba, és megosztottunk egy csokiturmixot. Gyorsan összebarátkoztunk. A következő három hónapban, minden nap együtt mentünk haza és rengeteget beszélgettünk. Mindig azt képzeltem, hogy egy időutazáson veszek részt, amikor az életbölcseleteiről mesélt. Az év során Rose az egyetem egyik szimbólumává vált, és bárkivel, akivel találkozott, gyorsan összebarátkozott. Szeretett kiöltözni, és szórakoztatta, hogy a többiek felfigyeltek rá. A szemeszter végén elhívtuk Rose-t a foci bankettre. Sosem felejtem el, amit akkor tanított nekünk. Felkonferálták és a színpadra lépett. Ahogy elkezdett beszélni, leejtette a három kártyáját a földre. Egy kicsit zavarban volt és a mikrofonra támaszkodva azt mondta:

- Elnézést, egy kicsit ideges vagyok. Feladtam a sört a böjt miatt és ez a whisky kicsinál! Sosem fogom rendbe szedni ezeket a lapokat, szóval hadd mondjam el fejből amit tudok!

Ahogy nevettünk, megköszörülte a torkát és így folytatta:

- Nem azért hagyjuk abba a játékot, mert öregszünk. Azért öregszünk meg, mert abbahagyjuk a játékot. A fiatalságnak, boldogságnak és sikernek összesen négy titka van. Nevess sokat és minden nap találj humort az életedben! Kell, hogy legyen egy álmod! Ha elveszted az álmaid, meghaltál. Annyi olyan embert ismerünk, akik úgy járnak-kelnek a földön, hogy halottak és még csak nem is tudnak róla! Hatalmas különbség van aközött, hogy felnősz és aközött, hogy megöregszel. Ha 19 éves vagy, és egész évben csak fekszel az ágyban, anélkül, hogy valami hasznosat csinálnál, akkor is húsz éves leszel. Jelenleg 87 éves vagyok, és ha egész évben az ágyban fekszem, én is 88 leszek. Mindenki megöregedhet. Nem kell hozzá tehetség vagy képesség. Ahhoz, hogy felnőj, mindig meg kell találni a lehetőséget a változásban. Ne sajnálj semmit! A felnőttek általában nem sajnálnak semmit, amit megtettek, inkább azt, amit nem tettek meg. Csak azok félnek a haláltól, akik azt sajnálják, hogy nem is éltek."

(a városi legenda szerint Rose pár hét múlva álmában elhunyt és 2000 diák érkezett a temetésére, az igazság azonban az, hogy Rose nem 87 éves volt, hanem 95 és Nola Ochsnak hívták (ő szerepel a képen is), a szavai azonban, amiket a beszédében mondott, tényleg így hangzottak el)

Hányszor hallom 40-50 évesektől, hogy "már nem tudnék egy új szakmát megtanulni"?
És hányszor hallom 30-40 évesektől, hogy "már túl késő váltani"?
Nekik szól ennek a történetnek az üzenete: Soha nem késő a változtatásra. Soha nincs túl késő a tanulásra!

Max Q: Kényszerleszállás
amerikai sci-fi, kalandfilm, 91 perc, 1998
Milliárdokat érő szatellit fellövésére készül az Endeavour űrsikló legénysége. A szatellit gyártója, a Kaysat társaság nagy reklámot akar csapni magának, ezért egy tévés újságírót is felküld a fedélzetre. Az asztronauták eleve nem nézik jó szemmel a nem szakmabeli utazót. A rutinküldetésnek tűnő feladat hamarosan rémálommá fajul, amikor néhány baleset miatt az űrsikló irányíthatatlanná válik. A NASA legjobb űrhajósaiért aggódik, a Kaysat első embere pedig saját pénzéért. Az űrhajó parancsnokának össze kell fognia a kiélezett helyzetben az ideges legénységet, miközben földi összekötőjük a parancsnok volt barátnője.
https://videa.hu/videok/film-a....nimacio/max-q-kenysz
https://ok.ru/video/1229958744771

https://www.facebook.com/dezso.....foldesi/posts/94776