Utópia?Csodálkozunk,hogy semmi reakció az elmúlt 4 év lecsapódott eseményeire,tragédiáira.Háború,stb...,már fel sem kapják a fejüket.Egy 80-as évekbeli film,már előrevetítette.https://www.facebook.com/ginen....beronis/videos/22053

https://www.borsonline.hu/aktu....alis/2024/03/elhunyt

Színészek,akik eljátszották............................................,de mit is játszottak el az embereknek és mennyi mammon arannyal tömték ki a kabátzsebüket? https://www.facebook.com/veres....1szinhaztarsulat/vid

Ősmagyar vallásosság -- március 25 :
GyümölcsOltó BoldogAsszony ünnepe.

Az ősmagyar vallásosság sok ezer éves múltra vezethető vissza.
Kezdetben (mint minden más nép) a természet ismeretlen erői megnyilvánulásában láttak, képzeltek el egy felsőbb, földöntúli lényt, a Teremtő Istent.

Később ez a vallásos életszemlélet a bölcselettel ötvöződött.
Megnevezték az ismeretlen égi, isteni és természeti erőket, majd kialakult az Egy-Isten hit. Az Egy/Mindenható Isten segítőit, égi munkatársait Istenségeknek, FöldAnyának, stb. nevezték el.

A Szittya-Magyar hitvilág Isten-képének 3 alapvető eleme volt és van.
Az Atya (Mindenható), az Anya (ŐsBoldogAsszony) és a Gyermek.
Az Anya-Isten hitnek kiemelt, fontos szerepe volt és van.

Az idők során kb. harminc féle BoldogAsszony tisztelet jött létre. Legfontosabbak az Ős,--a Nagy,--a Kis,--a Gyümölcsoltó,--
a Hadsegítő,--a Sarlós és az Olvasós BoldogAsszony ünnepe.
Ezek az ünnepnapok szorosan kapcsolódnak a természethez.

Elődeink tavasztól kezdődően, több napos ünnepséget tartottak.
Március 20 és 25 közötti időszakban ünnepelték: a tavaszi újévet,--
a Gyümölcs-Oltó Boldog-Asszony napját,--a természet megújulását,--a termékenységet, a szeplőtelen fogantatást és az anyaságot.

Ekkor ünnepelték az anyák napját és a nők napját is.
A szeplőtelen fogantatás szemléletet, a római katolikus egyház is átvette, Jézus Szentlélek általi fogantatásának elméleteként.

BoldogAsszonyaink az ősmagyar vallás istenségei, égi úrnői.
A magyarság oltalmazói, segítői és remélhetőleg megmentői is !
A női Istenségek az Ősmagyar Egyház tanításaiban alapvető helyet kapnak. BoldogAsszony hitünk áldást hoz, erőt és védelmet ad nemzetünknek, és része a magyarság önvédelmének.

A magyarság égi, isteni erői védelmet nyújtanak, ha kérjük tőlük.
Ha hiszünk az elmélkedés vagy ima közös erejében, és eljuttatjuk azt az égiekhez, akkor még van remény nemzetünk feltámadására.
Elmélkedés, vagy ima közben üzenjünk az égieknek (a Mindenható,
a Teremtő, a Magyarok Istenének), szentjeinknek, kérjük segítségüket.

Az Ősmagyar Egyház és követői égi küldetést teljesítenek, mikor védik őseink emlékeit, hagyományait, az ősi hit és a magyar lélek tisztaságát.
Az évszázadokon át szunnyadozó ősi magyar hit már újraszületett !
A Magyarok Istene áldja, erősítse, óvja ősi hitünk őreit és követőit.

Úgy legyen ! -- Hajdú Nimród.

127 éve a mai napon született Hamvas Béla filozófus, esszéista, író.
Posztumusz Kossuth-díjas. Evangélikus lelkészi családból származott. Édesapja, Hamvas József a pozsonyi Evangélikus Lyceumban vállalt magyar-német szakos tanári állást, így a család 1898-ban Pozsonyba költözött. 1915-ben, érettségi vizsgái után önkéntesként beállt katonának, 1916-17-ben az ukrán fronton teljesített szolgálatot, kétszer megsebesült. 1919. novemberében édesapja megtagadta a szlovák hűségesküt, kiutasították őket Pozsonyból és Budapestre költöztek. Tanulmányait 1919. és 1923. között a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-német szakán végezte. Pályafutását 1923-ban újságíróként kezdte a Budapesti Hírlapnál és a Szózatnál. 1927-től 1948-ig könyvtárosként dolgozott a Fővárosi Könyvtárban. 1936-ban megírta A magyar Hüperiont. 1943-ban jelent meg A láthatatlan történet című kötete, 1944-ben fejezte be a Scientia sacra első részét. 1945-ben bombatalálat érte otthonukat, kéziratai és könyvei megsemmisültek. A bor filozófiáját 1945. nyarán, egy Balatonberényben töltött rövid vakáció alatt írta, amelyet imakönyvnek szánt az ateisták számára. 1945-48-ig "Az Egyetemi Nyomda Kis Füzetei"t szerkesztette, 1946-ban jelent meg az Anthologia humana - Ötezer év bölcsessége című műve. 1948-ban B-listára került és kényszer-nyugdíjazták. 1948-tól földművesként dolgozott Szentendrén, megírta a Karnevált, az Unicorniist, a Szilenciumot, a Titkos jegyzőkönyvet és a Mágia Szútrát. 1951-től raktáros volt Inotán, Tiszapalkonyán, majd Bokodon. Ekkor készültek a Patmosz, Az ősök nagy csarnoka, Szarepta és Szilveszter című írásai. 1964-ben másodszor is nyugdíjazták, elkészült a Scientia sacra második része, megírta az Ugyanis, a Bizonyos tekintetben és az "Öt meg nem tartott előadás a művészetről" című műveket
Élete utolsó évében sokat betegeskedett, alkotói lendülete megtört. Különböző ismerősei számára ekkor címzett leveleiben a kétség szólal meg, azt vizsgálta, életét sikerült-e írásaival összhangba hoznia, a gondolataiból a ténylegesen élt életében mennyit „realizált” (a realizálás Hamvas bölcseletének egyik kulcsfogalma). 1968. november 7-én, Budapesten halt meg agyvérzésben. Szentendrén temették el, sírját unokahúga, Nemoda Lászlóné kérése és Jókai Anna javaslata alapján nyilvánította védetté a Kegyeleti Bizottság.

Olvastátok valamelyik művét

Márc. 25-én született LEÖVEY KLÁRA (1821 - 1897) pedagógus, író. Szimbolikusnak is tekinthetjük születésének napját, hiszen Gyümölcsoltó Boldogasszony napján jött a világra Máramarosszigeten, s lett belőle a magyar nőnevelés egyik nagy alakja.
Teleki Blanka leánynevelő intézetében tanított, ahol ki más volt a történelmet tanító kollégája, mint egy bizonyos Fejér Pál, aki a márciusi ifjak egyikeként Vasvári Pál néven lett országosan ismertté. Talán neki is köszönhető, hogy Leövey Klára elkötelezett híve lett '48 eszméinek. Sebesült honvédeket ápolt, bujdosókat segített, s a bukás után is tartotta a lelket a csüggedőkben. Meg is lett a "jutalma": öt év börtönre ítélték.
Szabadulása után nevelősködött, leánynevelő intézetet alapított szülővárosában. Folyóiratokba írogatott kulturális témában, visszaemlékezéseket közölt a szab.harcról, tanított, 26 évig nevelő volt a Teleki-családnál.
Balesetben veszítette életét, elütötte egy omnibusz.