Márc. 27-én született a székely KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR (1784 - 1842) orientológus, nyelvtudós, tibetiológus, a tibeti angol-magyar szótár megalkotója.
A nagyenyedi kollégiumban kedvenc tanára hatására határozta el, hogy a messzi keleten megkeresi a magyarok őshazáját. 1819 novemberében indult Nagyenyedről, ekkorra már 14 nyelvet ismert. (A képmellékleten követhető az útvonala.)
A tibeti Zanglában egy kolostorban rengeteg tibeti nyelvű könyvet olvasott át Tibet történetének, földrajzának és irodalmának feldolgozásával, összeállított egy 3000 szóból álló szójegyzéket két láma segítségével. (A Csoma névre még 1928-ban is emlékeztek.) Zanglában.
Az angolok eleinte kémnek nézték, később segítségükkel 1834-ben Kalkuttában megjelent az első, tudományos alapossággal megírt és hiteles tibeti - angol szótár. Eddigre már 20 nyelven írt és/vagy olvasott, de utazásai közben még több nyelvet is megtanult hétköznapi szinten.
Értékes és értelmes életének a malária vetett véget. A dardzsilingi európai temetőben temették el, a Himalája harmadik legmagasabb csúcsa árnyékában: ez a Kancsendzönga, ahol Erőss Zsolt hegymászónk életét vesztette.
Kőrösi sírja fölé emelt emlékoszlopot Széchenyi lefestette, a képet bekeretezve őrizte szobájában, az oszlopra a következő szöveget vésette:
"Egy szegény árva magyar, pénz és taps nélkül, de elszánt, kitartó hazafiságtól lelkesítve...bölcsőjét kereste a magyarnak...Távol a hazától alussza itt örök álmát, de él minden jobb magyarnak lelkében."
Kőrösi Csoma Sándor az első európai, akit buddhista szentként tisztelnek, sírja buddhista zarándokhely.
